I fell in love with you... My fault...

F I F T Y THREE

Dylan kezét szorongatva álltam a tömegben és vártam a két nevet, hogy aztán eltűnhessünk, mert néha Dylan olyan helyekre vezeti az ujjait, ahová most nagyon nem kéne.

-Az idei bálkirálynő...-kinyitotta a kezében a kis lapot és drámai hatást keltve várt.-Angel Worell!-mindenki ujjongott és rám néztek, de én csak fel akartam szívódni. Kizárt volt, hogy felmenjek oda.

-Figyelj rám baba! Tudod, hogy ez nem a világ vége. Felmész és ennyi. Nemsokára le is jöhetsz, addig is innen figyelem, hogy milyen szép vagy. Jó? Ne aggódj!-Dylan szavai nyugtatóan hatottak rám és kifejezetten jól esett, hogy ezt mondta. Ha most nem lenne itt, tuti, hogy hazáig futnék. Az arcomra simított a tenyerével és lassan csókot nyomott a számra.

-Jó, oké. Rendben. Csak felmegyek és ennyi.-összepréselt ajkakkal lépdeltem a sráchoz, aki a nyakamba akasztott egy szalagot és a hajamba tűzött egy tiarát. Zavarba hozott a sok tekintet, amit a bemondó fiú is látott. Befogta a mikrofont a másik kezével.

-Sietek, ha ez segít. Nyugi!-hálásan biccentettem és egy erőltetett mosolyt küldtem a tömeg felé.
-A bálkirály pedig... Cole Henderson!
El sem hittem. Hogy lehet, hogy egy ilyen.. egy ilyen utolsó álszenttel kell itt állnom, ráadásul táncolnunk is kell.

-Végül összehozott minket a sors. Ha csak egy estére is, de az enyém vagy!-vigyorgott, de szívesen letöröltem volna azt a vigyort a képéről.

-Cole szerintem fogd be, amint vége a srác beszédének én lépek is.-jelentettem ki, mire a derekam után nyúlt és simogatni kezdett. Egyből el akartam húzódni, de jött a fotós, hogy elkészítse a fényképet rólunk. Cole pedig kapva az alkalmon mégjobban magához vont és a keze kissé lejjebb csúszott a kelleténél.

-Hagyd ezt abba.-sziszegtem kamu mosollyal a srác felé.-Hiába próbálkozol, én Dylan-t szeretem. Mikor fogod ezt fel?-szűrtem ki a fogaim között, miközben vigyorogtam a kamerába.

~Dylan szemszöge~

-Mi a szar? Cole és Angel? Ez nem az a srác akiről meséltél? Aki oda van Angel-ért?-fordult felém Seon-Gyeom.

-De. Ez az a srác. De mindjárt felmegyek és kiverem belőle az összes Angel iránti vonzalmát, ha nem engedi el!-jelentettem ki dühösen. A kezem ökölbe szorult és próbáltam lehiggadni, de látni a barátnőmet, ahogy egy másik faszi simogatja nem hagyott nyugodni.

-Na állj meg!-ragadott vállon Justin.-Figyelj, mindjárt vége a fotózásnak és lejönnek onnan.

-Te is látod, hogy Angel próbál kimászni a szituból, de ez nem így megy.-szólt közbe Troy is.

-Csigavér haver, te az övé, ő a tiéd, ezt ne felejtsd el. Ettől ez nem változik.-nézett rám Noah is, de nem. Ettől nem leszek nyugodtabb.

-Ne is akarjatok lenyugtatni, mert szólok; nem fog menni! Ti nem látjátok mit csinál?-elkezdtem kiabálni, nem volt elég, hogy így is ennyien néztek az Angel-Cole páros miatt, most az összes szempár engem bámult. Olyan ideg volt bennem, amit rég éreztem.

-Dylan, Angel tudja kezelni a helyzetet és talán ha...

-Nem, nem tudja. Cole közénk akar állni, mióta együtt vagyunk. Vagy így, vagy úgy. És kapva kap az alkalmon most is, hogy közeledjen Angel felé. Gondoljátok hagyni fogom? Hát rohadtul nem.-még mindig hangos voltam, de a mérhetetlen düh eluralkodott rajtam.

-Ne csinálj hülyeséget Gray!-kapott a kezemhez Ashton.-Most ez a ti estétek, ne rontsd el!

-Ashton! Legalább te lásd, amit én! Nézz rá Angel-re és meg tudod mondani, hogy nincs jól ebben a helyzetben. Henderson meg szarik rá és azt hiszi azt csinál amit akar. De nem, le fogom állítani.-kitéptem a karom a keze közül és a színpadhoz siettem.