Love of the lion (M.V.)

22.fejezet

Max este vissza ment a szobájába. Maradt volna, de mind ketten tudjuk, hogy akkor abból alvás nem lett volna. Mivel ma lesz a fotózás, ezért elég sok dolgunk volt. A fiúknak délelőtt a gyárba kellett lenniük, hiszen muszáj a szimulátoros adat.
Már az autóba ültünk és a fotózásra tartottunk.
-Milyen fotózás is lesz most?
-Az új kollekció Checo. Jók lettek, van benne nyári és már egy két őszi is.
-Láttad őket?
-Persze. Hétfőn ott voltam, onnan mentem a gyárba.
-Akkor beszéltél Nickel?-csak Max felé fordultam, és egy aprót bólintottam.
-Nem akarok beleszólni, hiszen értem hogy miért tettétek, de nem kellett volna vele várni? Neki ez az első szezonja a forma-1ben.
-Nem Checo.Sajnálom Nicket de  az alpha tauri nem engedheti meg magának, hogy minden versenyen az egyik pilóta az utolsó helyen legyen, vagy össze törje az autót.
Más is ebben a szezonban kezdet ,és nem hibázik ennyit.
-Értem.Mondjuk ez igaz. Egyik csapat sem engedhet meg magának ilyen pilótát. Magamról tudom, hogy ez nem egy könnyű helyzet.
-Neked csak egy rossz időszakod volt. És ezt már akkor megbeszéltük. Hadjuk ezt a témát inkább, így is elég nagy port fog kavarni.
-A sajtó biztos rajta lesz majd a versenyen.
-Pont nem érdekel. Kiadunk egy közleményt és nem vagyok hajlandó róla többet beszélni. -ezzel le is zártam ezt a témát. Max nem szólt közbe, csak csendben ült az autóba.

-Oké Max, most nézz egy kicsit jobbra. Igen, ez így tökéletes.-Csak álltam hátul, és onnan néztem a fiúkat. Checo már végzek, így csak Max van vissza.
-Jó most ha lehet, akkor nézz erre vissza, és egy kicsit mosolyogj. -hát a mosoly nem igazán jött össze. Párszor el lett neki mondva, de csak nem akart össze jönni az a mosoly.
-Emília.-nézett rám a fotós,így oda mentem hozzá.-Kérlek, beszélj vele. Tudom hogy nem az a nagy mosolygós fajta amikor fotózzuk, de most azért egy kicsit mosolyoghatna.
-Meglátom mit tehetek.-mosolyogtam a fotósra, és már mentem is Maxhoz.
-Na mi az? Téged küldött maga helyet?
-Fejezd be, és csináld amit mond.
-Nincs nagyon hozzá kedvem. Szinte megsülök ebben a ruhában.-mondjuk, elhiszem hogy melege van. Hiába vagyunk Angliában, azért egy vékony pulóver épp elég. Rajta pedig egy pulcsi, sőt még egy kabát is van.
-Csak egy kicsit mosolyogj.
-De nem akarok.-fonta össze a karjait maga előtt.
-Már pedig mosolyogni fogsz. Két percet kibírsz. Eddig is volt már fotózásod, nem értem most mi a bajod.
-Nincs hozzá most kedvem. Egy csomó képet csinált, miért olyan fontos hogy mosolyogjak?
-Mert kell és kész.
-Megcsinálom ha este eljössz velem valahova.
-Most már vigyorogsz mi? Hát képzeld, nem megyek veled este sehova.
-Akkor nem lesz olyan kép.-tette szét a kezeit, mire csak vettem egy mély levegőt.
-Ez az első és az utolsó, hogy ilyenre ráveszel. De most már kérlek, csináld amit mond.
-8ra megyek érted.
-Azért ekkora vigyor nem kell.-vissza mentem a fotós mögé, és innentől kezdve minden rendben ment már.

Már majdnem készen voltam amikor kopogtak a szobám ajtaján.
-Egy perc és készen vagyok.-nyitottam ki az ajtót Maxnak, aki tűrelmesem várt.
Gyorsan magamhoz vettem a táskámat és már készen is álltam.
-Mehetünk?
-Igen. Menjünk.-amikor indultam ki a szobából Max csak megfogta a kezemet és vissza húzott magához. Pillanatok múlva már az édes csókját éreztem.
-Na, most már mehetünk.-vigyorogva nézett rám. Szerencsére elég tartós rúzsom van, így nem jött le.
Útközben hiába kérdeztem hogy hova megyünk, nem mondta meg.
Egy nagyon szép és hangulatos étterembe jöttünk.
Nem voltak túl sokan, de pont tökéletes volt.
Az asztal közepén volt egy gyertya és nagyon hangulatossá tette az egészet.
Szinte már olyan volt, mint egy romantikus randi lett volna.
-Még nem mondtam, de nagyon gyönyörű vagy.
-Köszönöm. Te is nagyon jól nézel ki ebben az ingben. Nem sűrűn látlak így.
-Jobban szeretem a póló-farmer kombót. Az úgy kényelmesebb.-nevetett fel.
-Akkor csak miattam vettél fel most inget?
-Nem jöhettem el egy pólóba, az első randinkra.-csak nem szemekkel néztem rá, mire leesett neki hogy mit mondott.
-Szóval ez egy randi?-mosolyogtam rá, és csak megfogta a kezemet ami az asztalon volt.
-Ideje lenne már ha tartanánk egy randit. Persze, csak ha te is benne vagy.
-Ha nem lennék benne, el sem jöttem volna.-csak egy nagy vigyorral húzta a szájját.
-Ezek szerint remélted hogy ez egy randi lesz? Szóval akkor csak miattam vetted fel ezt a ruhát?
- Csak azért vettem fel, amiért te inget vettél.-szerencsére nem faggatott tovább, mert megjött a pincér, így gyorsan leadtuk a rendelésünket.
-Holnap megyek Hollandiába. Velem jössz?
-A verseny csak 2 nap múlva lesz. Miért mész ilyen korán?
-Találkozom a családommal.
-Nem szeretnék ott zavarni. Majd megyek Christianékkal.
-Nem kérdeztem volna meg ha zavarnál. Victoria oda van érted ,ahogyan anya is. Bár ő csak a versenyen lesz ott. Apával meg már találkoztál.
-Nem nagyon beszéltem vele. De a húgod nagyon aranyos.-mosolyodtam el, hiszen Victoria nagyon jó fej volt, amikor találkoztunk.
-Akkor velem tartasz? Van ott lakásom, így nem kell szállodába lennünk.
-Össze zárva veled napokig? Biztos akarom én ezt?-kezdtem el kicsit piszkálni.
-Azért veled sem könnyű az élet.
-A verseny alatt is ott szoktál lenni?
-Igen. Onnan szoktam menni a pályára. Nincs olyan messze, kb mint a szálloda.
-Biztos hogy ez így jó ötlet lenne? Mármint, oké addig amíg nincs verseny. És utána?
-Ott maradnánk. Senki sem tudná meg.
-Azért az feltünő lenne ,ha nem a szállodába lennék.-kicsit aggaszt hogy ezt akkor hogyan oldanánk meg.
-Megoldjuk. Ez miatt ne félj. Akkor holnap reggel megyünk Hollandiába.-mosolygott rám, mire én is csak elmosolyodtam.
-Nem mondtam még hogy veled megyek.
-De azt sem hogy nem.

-Csak alszunk.-szögeztem le Maxnak, amikor bejött a szobámba.
-Persze. Mi mást csinálnánk?-ült le az ágyamra, engem pedig az ölébe rántott.
-Hát nem azt amit most szeretnél.
-Miért, szerinted mit szeretnék?-Tette a kezét a derekamra, mire én átkaroltam a nyakát.
-Veszélyesen játszol Max.-néztem bele a szemeibe, amik valami elképesztően szépek voltak.
- Nem csinálok semmit Emília. Te ülsz az én ölemben, szóval te kezdted.-húzta az ajkait egy szexi mosolyra.
-Bazd meg Max. -keltem fel az öléből, és neki álltam össze szedni a dolgaimat a fürdéshez.
-Na, ugye most nem sértődtél meg?-kelt fel és indult el felém.
-Nem, de le kell zuhanyoznom. És te nem jöhetsz.-mentem be a fürdőbe és gyorsan becsuktam az ajtót.
-Na. Most ezt nem mondod komolyan? Emília.-kiáltott be a fürdőbe, de csak vigyorogva neki álltam levetközni.
Mire kiértem a fürdőből,Max már az ágyban feküdt és a telefonját nyomkodta.
-Nem akarsz összepakolni?-kérdezett rá ahogy befeküdtem az ágyba.
-Nem. Nem pakoltam még nagyon ki, csak pár dolgom van amit reggel el kell raknom.
-9kor megy a gépünk.
-Akkor ideje lenne aludni. Már 11 is elmúlt.
-Mert valami órákig volt a fürdőben.
-Nagyon vicces vagy. Állítasz ébresztőt?-csak bólintott egyet, ezért kényelmesen elfeküdtemna hollandnak háttal.
Éreztem hogy bessüped mögöttem az ágy, és egy kéz szorosan húz hátra felé. Oda feküdt mögém, és a hasamnál csak átkarolt és a fejét a nyakamhoz tette.
-Jó éjszakát Emília.-adott egy puszit a nyakamba, mire csak közelebb csúsztam hozzá, ha ez lehetséges.
-Jó éjszakát Max.-fordítottam felé a fejem, amit észre vett és egy apró csókot adott, és már feküdt is vissza.