Love of the lion (M.V.)

33.fejezet

-Ti aztán tudjátok hogyan kell feldobni egy versenyhétvégét.-ült le velem szemben Pierre, hiszen már vacsoráztunk Maxal és Charlessal.
-Akarom tudni miről beszélsz?-nem igazán érdekelt, hogy a francia miért ennyire boldog.
-Tetszik a kép amit kiraktatok. Kb mindenki erről beszél most a paddockban.
-Majd lenyugszanak.-Maxot sem nagyon izgatja, hiszen a kezdeti sokk nálunk már elmúlt.
-Mindig ez van. Mindegy mikor derül ki akkor is erről beszélnek még hetekig.-sajnos Charlesnak igaza volt. Azzal hogy tavaly szakított Charlottéval, és hogy új baratnője, van elég nagy port kavart.  Hiába vannak együtt Alexal már hónapok óta, még mindig imádja őket a kamera, ha együtt jelennek meg a paddockban.
-Már túl vagyunk az első sokkon. Maxot szinte megrohamozták az újságírok amikor bejöttünk.
-Jól ott hagytál.-nézett rám a holland, mire a legszebb mosollyammal néztem vissza rá. Erre már ő is elmosolyodott.
-Majd elmúlik. Most ez új dolog, de majd leülepszik.
-Azért nálatok kicsit más a helyzet. Olvastátok a cikkeket? Hát ezek szerint nem.-válaszolt a saját kérdésére Pierre.
-Nem is érdekel. Minden hülyeséget össze hordanak.-evett tovább a holland. Mondjuk igaza van, de azért én egy kicsit kíváncsi vagyok rá.
-Alex mikor jön?-tereltem gyorsan el a témát.
-Holnap reggel megyek érte.-kezdett el mosolyogni a monacói.
-Szuper, legalább nem csak pasikkal leszek körbe véve.
-Na, mintha annyira rossz társaság lennénk. Sokan örülnének ám egy ilyen csapatnak mint mi.-mutatott magukra Pierre.
-Nem azt mondtam hogy nem örülök nektek fiúk. De veletek nem lehet elmenni vásárolni.
-Azért estére vissza értek majd?-mindenki elkezdett nevetni Charles kérdésen.
-Ne ígérem. De meglátom mit tehetek.

A Red bull tulajdonosa és a forma-1 2x világbajnoka egy pár.
Vajon mit szól ehhez a csapat?

Mint azt már szinte mindenki tudja, aki követi a forma-1et hogy a Red bull Racing csapatának év közben új tulajdonosa lett, aki nem más mint Emília Mateschitz az egykori tulajdonos lánya. Emíliát évekig nem lehetett kint látni egy versenyen sem, de ez ebben az évben ez megváltozott. Ő lett a csapat és a Red bull vállalat tulajdonosa az apja után. A pilótákat talán nem kell bemutatni senkinek. Hiszen ki ne ismerné a 2x világbajnok Max Verstappent. A Red bull csapatával már két bajnoki címet is szerzett, és nagyon úgy tűnik idén már a harmadik is meglesz. Úgy tűnik a versenyeken nem csak az első helyezést éri mindig el, de már a fiatal nő szíve is az ővé.
Nemrég tették ki a közösségi oldalakra a közös képüket, amivel bebizonyítva hogy igazak a már egy ideje hallott pletykák.
Vajon a csapat mit szól ahhoz a világbajnokuk és a tulajdonosuk egy párt alkotnak? Mi történik majd a csapattal ha a két fiatal szerelme egyszer csak megszűnik? Ki fogja bírni a csapat? Vagy ez lesz a Red bull veszte?
Minden esetre, mi sok boldogságot kívánunk nekik, hiszen igazán szép párt alkotnak együtt. Nézzék csak, itt egy pár kép a két fiatalról. Mi ez ha nem egy gyönyörű szerelem kezdete?
-Mondanám hogy ez egy borzasztó cikk, de elég elviselhető.-szólaltam meg, mire Max csak rámkapta a tekintetét.
-Képes voltál elolvasni?
-Igen. Kíváncsi voltam. Nagyon nem írnak benne semmit, csak amire számítottunk..
-Szóval hogy a csapat mit szól hozzá, és hogy mi lesz velünk ha ennek vége?
-Aha.
-Lesz még egy pár majd.
-Szuper. Mehetünk?-már a pályán voltunk, vagyis most érkeztünk meg.
-Menjünk. Akkor ma Alexel vásárolni mentek?
-Aha, beszéltem vele tegnap. Még ő sem volt itt, úgyhogy most kicsit körbe járunk.-megvárt amíg oda érek mellé, és össze kulcsolt kézzel indultunk el a pályára.
-Még nem jártatok itt, úgyhogy csak óvatosan a városban.
-Értettem főnök. Hívni foglak majd, jó?
-Jó. De azért ne legyetek majd el egész nap.
-Délután van az időmérő. Arra vissza érünk, ígérem.-amint beértünk a kapun, rengetegen kezdtek el minket fotózni.
Már hozzá szoktam a sok kamerához, de most mi vagyunk a téma az egész paddockban.
-Végre.-szuszantam fel, amint beértünk a homeba.
-Annyira nem volt rossz. -csak megvonta a vállát, mintha mi sem történt volna.
-Könnyen beszélsz. Már hozzá szoktál.
-Te is megszokhattad volna már. Nem most fényképeztek le először.
-Tudod mit, inkább felhívom Alexet hogy mikor ér ide. -mentem volna el mellette, de hirtelen elkapta a derekamat és vissza húzott magához.
-Nana, mégcsak most jöttünk meg, ne lépj még le.
-Akkor le legyél velem bunkó.
-Jó, igazad van, tényleg elég sokan voltak. De csak ezt a hétvégét bírjuk ki, és utánna már nem lesz ilyen gond. -csak neki dőltem a mellkasának, és felé fordítottam a fejem.
-Imádom hogy mindig tudod hogy mivel nyugtass meg.
-Ez természetes. Hiszen a barátnőm vagy-kaptam tőle egy csókot és már indultunk is befelé.

-Remélem örülsz. Szakad az eső, így nem megyünk sehova.-mentem oda a fiúkhoz, akik a garázsban beszélgettek.
-Nem mondtam semmit. Csak annyit hogy vigyázz magadra, mert még sose voltál itt.
-Hova akartál menni?-kérdezett rá Checo.
-Csak Alexel, Charles barátnőjével kicsit körülnézni.
-Khm. Vásárolni.-szólt közbe Max.
-Hát majd talán holnap nem esik, akkor el tudtok menni.-próbálta feldobni a kedvemet Checo.
-Remélem, utálom az ilyen időt.
-Tényleg? Pedig londoba laksz. Ott azért elég sokszor esik.-Max újra beszólt, ami kezd idegesíteni.
-De már megszoktam.
-Te nem fázol? Eléggé lehült az idő.-kérdeuett rá Checo. Tényleg fáztam, hiszen csak egy póló volt rajtam, mert reggel még sütőtt a nap. Már össze kulcsoltam a kezeimet magam előtt, hátha így kicsit jobb lesz.
-Egy kicsit. Majd keresek egy felsőt.-Max csak fogta magát, és szó nélkül elment. Hiába kérdeztem meg hova megy ,csak annyit mondott hogy egy perc és vissza jön.
-Hova ment?
-Én aztán nem tudom.-emelte maga elé a kezeit Checo, mondván nem tudja.
-Itt vagyok, mondtam hogy egy perc.-terített a hátamra egy pulcsit aminek az ő illata volt.
-Köszönöm.-bújtam bele, és a kezeim szinte elvesztek benne, és a combom közepéig ért.
-Kicsit nagy nem gondolod?-a mexikói alig tudta vissza tartani a nevetését.
-Csak nem irigykedsz Checo, hogy én kényelmesen elférnek benne?-Csak nem szemekkel nézett rám, és még a nevetést is abba hagyta.
-Ezt hogy érted Emília?
-Hát, látszik hogy otthon jól tartanak.-ez mondjuk nem igaz. Checo nem kövér, de jó vele most piszkálni.
-Micsoda? Híztam? De tartom a diétát, még otthon is. Pedig hidd el, elég nehéz.-teljesen kiakadt, ami miatt a holland férfi csak jót röhögött rajta.
-Itt meg mi folyik?-jött oda Christian is.
-Kövér vagyok?-szegete neki a kérdést Checo.
-Mivan? Most mi bajod?-egyáltalan nem értette hogy mi a baja a mexikóinak.
-Emília szerint híztam.-csak felém fordult, mire én csak óvatosan megpróbáltam Max mögé bújni.
-Most ne menekülj.-kapta el a derekamat Max, így nem tudtam elbújni.
-Emília, te ki akarod készíteni a pilótáimat?-szegezte nekem a kérdést, de a szája szélén már ott bujkált a mosoly.
-Mi? Én soha. Amúgy is csak annyit mondtam, hogy én legalább kényelmesen elférek a pulcsiban, nem úgy mint ő.
-Az a pulcsi vagy 3x nagyobb mint neked kell. Úgyhogy nyugodj meg Checo, nem híztál semmit.
-Hát nem is. Tartom a diétát.
-Tényleg? Mintha láttalak volna nem olyan rég egy pizzát betömni.-Tényleg evett egyett, de csak azért mert vége volt a versenyek, és még Olaszországba voltunk.
-Nem is ettem.-már elég nehéz volt vissza tartani a nevetésemet, ahogyan Maxnak is mellettem.
-Na jó, Emília ne kínozd már tovább.-Már Christian is nevetett, ahogyan mi ketten Maxal is.
-Te most szívattál? Jól van, ezt még vissza kapod.-már ő sem bírta tovább, és csatlakozott hozzánk.
-Vigyázz Lia, Checo ezt tényleg komolyan mondta.-figyelmeztetett Christian, de nem ilyedtem meg tőle.
-Na majd meglátjuk.