Bosszúvágy (+18) [H.S. fanfiction] [Befejezett]

1. fejezet

Miután taxit hívok, még egyszer átfésülöm a hajam és végigsimítok a ruhámon. Mindennek tökéletesnek kell lennie.

A taxi perceken belül megérkezik, és a sofőr felhív, hogy itt van a tömbház előtt. A negyedik emeletről leszaladok a lépcsőn - mivel a lift már két hete nem üzemel. A bejárati ajtón kiérve bevágódom a taxiba, a sofőr pedig rendesen megbámul a visszapillantó tükörből.

- Hova lesz az út, Cicamica? – kérdezi mézes-mázas hangján.

Megjegyzés nélkül lediktálom a címet. Természetesen nem egyenesen a raktárhoz vitetem magam, hanem a raktártól egy saroknyira szállok ki.

A városnak fényt már csak az égő lámpák adnak, amelyek még kísértetiesebbé varázsolják a város azon részét, ahová megyek. Néhány fiatal még kiabálva és erősen dülöngélve járkál az utcán. Látszik rajtuk, hogy nem csak levegőt szívtak a mai nap folyamán és nem vetik meg a szeszesitalokat sem. Kicsit megijedek, hiszen sosem jártam még ezen a környéken ezelőtt. Ellenben semmi nem tántoríthat vissza attól, hogy eljussak a célomig.

- Biztos nem akarsz valahova elmenni? Tudnék veled mit tenni – kacsint rám a visszapillantóból.

- Kösz, nem – adom oda a pénzt, majd amilyen gyorsan csak tudok, kiszállok az autóból.

A taxis elhajt, én pedig elindulok a raktár fele. Kezem-lábam remeg, lépéseim bizonytalanok a magassarkúban. De a cél érdekében, meg kell tennem.

A raktárhelyiség előtt mindössze egy lámpa pislákol. A kapun lekopogom a jelszót, amit még a nővérem osztott meg velem 13 éves koromban játék gyanánt. Csak pár másodpercbe telik és már ki is nyílik előttem a három méteres ajtó ajtó.

Egy szőke srác áll velem szemben, a kapu túloldalán. Fehér pólót és egy kék farmert visel, haja pedig kissé kócos.

- Ki vagy te? – kérdezem.

- Ezt nekem kellene kérdeznem, hiszen te jöttél ide – feleli.

- Nektek szeretnék dolgozni – térek egyből a tárgyra habozás nélkül.

- Honnan tudjam, hogy nem vagy zsaru? – ráncolja össze szemöldökét.

Okos a srác és látszik, hogy használja is az eszét.

- Nem vagyok bedrótozva és nincs nálam fegyver – tárom szét kezeim – De ha akarsz, motozz meg – rántom meg a vállam

A szőkeség arcán egy vigyor jelenik meg és kezei a másodperc tört része alatt testemen kötnek ki. Lassan simít végig csupasz lábaimon és melleimnél is elidőzik.

- Gyere be – mondja és leveszi rólam kezeit.

Tágabbra nyitja az ajtót és egyből be is surranok mellette. A raktárban áll négy fekete furgon, egy nagy asztal és hozzá tartozó tizenkét szék.

- Srácok gyertek – kiáltja el magát a tapizó masina – friss hús.

- Ne nevezz így – morgom.

- És eléggé morcos hangulatban van – nevet fel, ami még jobban felidegesít.

Megjelenik további három fiú. Mindháromnak barna haja van, és az egyiknek göndör. Ő Harry Styles. A földre szállt ördög fekete inget – ami félig van csak begombolva, így tökéletesen rálátást kapok mellkasára –, és ugyanilyen színű csőnadrágot visel, fekete bakanccsal. A másik szürke nadrágot és kék pólót, míg a harmadik fekete nadrágot és barna felsőt visel.

- Hogy keveredik egy ilyen csinos hölgy, mint te, egy ilyen környékre? – jön közel hozzám Harry, majd körbejár és alaposan végigmér.

Szívem gyorsabb ritmust kezd diktálni és lélegzetvételem is szaporábbá válik. Egész testemen borzongás fut végig, ahogy fülemben hallom sóhaját.

- Csak egy szándék vezérelt; hallottam, hogy mivel foglalkoztok, és hogy elég jó pénzt fizettek a szállítóknak... Szükségem van a pénzre... - sóhajtom.

- Nocsak, nocsak – nevet fel Harry mikor megáll előttem – Egy ilyen fiatal lány már most szeret nyelni?

- Nagyon humoros vagy – forgatom meg a szemem – Szóval?

- Itt én kérdezek – mondja ellentmondást nem tűrő hangnemben – Honnan hallottál rólunk?

- Nem adom ki az informátoraimat – fonom össze karjaim a mellkasom előtt, ezzel kikerülve az igazságot, s nem utolsó sorban így jobban megemelem melleim.

- Jó válasz, Cicus – bólint elismerősen és tekintete egy pillanatra kebleimre tapad - Ennek a munkának van egy-két feltétele.

- Mint például? – kíváncsiskodom.

- Nos – sóhajt – Először is; akkor és annyit nyelsz, amennyit mondunk. Másodszor; ha felnyomsz a zsaruknál nem éled meg a másnapot. Harmadszor pedig; tudod, egy férfinak vannak bizonyos szükségletei, amiket ki is kell elégíteni. Elég gyakran.

- Szóval azt akarod, hogy legyek a kurvátok? – vonom fel a szemöldököm meglepetten.

- Ha nekünk fogsz dolgozni az is leszel. Nincs választásod – rántja meg a vállát – És nem a miénk. Csak és kizárólag az enyém.

Harry mögött a szöszi a két barna sráccal együtt elképedve hallgatja végig szóváltásunkat. Szemeik azonban kigubbadnak, ahogy Harry kijelenti, hogy csak az ő ribanca leszek.

Ahhoz, hogy tönkretegyem ennek a rohadéknak, és a bandájának az életét, le kell feküdnöm vele. Nagyszerű. Repesek az örömtől...