Bosszúvágy (+18) [H.S. fanfiction] [Befejezett]

26. fejezet

Harry mellkasán fekszem és a hasára tetovált pillangót rajzolom körbe újra és újra. Légzésünk normalizálódása óta szívverésünk ritmusa is visszatért a régi önmagához. Fejem éppen szíve fölött van, s szívverésének hangja mélységes megnyugvást okoz. Ujjaival hátamat simogatja, amely olykor libabőrt hagy maga után, mégis minden egyes mozdulata borzongást vált ki testemből.

Meghökkentő, hogy képes vagyok ilyen nyugodtan feküdni Harry mellett. Meztelen testünk egymásba fonódik a takaró alatt és csak lélegzetvételeink töltik be a szobát. Ijesztő és felkavaró a gondolat, hogy egykor – elvileg – szerelmes volt a nővérembe. Most mégis McKenna fekszik egy fehér koporsóban a föld alatt, s én vagyok Harry karjaiban.

- Min gondolkozol? – töri meg a csendet kérdésével.

Felkapom rá a fejem és tekintetünk találkozik.

- Semmi érdekesen – sóhajtom.

- Valami mégis jár abban a csinos kis fejecskédben – ad egy puszit homlokomra – Látom rajtad.

- Én csak... nem is tudom – rázom meg a fejem – Ez az egész dolog... kettőnk között.

- Igyekszem jobbá válni – leheli felém a szavakat – Veled és más emberekkel szemben is. De legfőként veled szeretnék más lenni. Nem azt érdemled, amit az elmúlt napokban kaptál... Bár az elmúlt egy óra igencsak ínyemre volt.

És ekkor villámcsapásként ér a felismerés. Nem védekeztünk, és Harry...

- A rohadt életbe – kiáltom és felugrom az ágyról.

- Mi a baj? – nyomja fel magát ülő helyzetbe.

- Van valami tablettája a lányoknak? Nem védekeztünk – túrok idegesen hosszú, szőke hajamba.

- Nem szedsz semmit? – kérdezi megdöbbenten.

- Miért szednék? – hökkenek meg – Nem volt olyan kapcsolatom, ami indokolta volna. Ide pedig nem azért jöttem, hogy kurva legyek. Bár most annak érzem magam.

Harry megdöbbenve hallgatja mondanom. Feltápászkodik az ágyról, kezébe veszi a takarót, majd elém sétál és mindkettőnket becsavar a hatalmas takaróba. Felnevetek tette miatt, de ő csak átkarolja derekam és meztelen testünk egymásnak feszül.

- Nem vagy kurva – suttogja.

- Mióta itt vagyok ezt hangoztattad – sóhajtom – Most pedig már annak is érzem magam. Tegnap még felpofoztál, de ma lefeküdtem veled.

- Nem vagy kurva – ismétli meg előző szavait – Magamat akartam nyugtatni azzal, hogy így tekintettem rád. Megrémített a hasonlóság, amely közted és McKenna között van.

- Értem – nyelek egy nagyot – De... most már elárulnád van-e a házban eseményutáni?

- Nekem van – ad egy újabb csókot ajkaimra.

- Neked? – kuncogok – Minek neked eseményutáni?

- Miután a csajok néhány alkalommal nyafogtak, hogy kell nekik, úgy döntöttem beszerzek néhányat. Találsz a szekrényem fiókjában – biccent az éjjeliszekrénye felé.

Kibontakozom a takaró fogságából és a szekrény fiókjában kezdek kutatni. Könnyen megtalálom a tablettát, majd befutok a fürdőbe és egy kis vizet engedek tenyerembe, mellyel egyszerűbben lenyelem a gyógyszert. Harry mögém lép és átkarolja derekam, kezeit pedig hasamnál keresztezi. A tükörbe pillantva látom, hogy engem figyel.

- Egyébként nem szeretnél gyereket? – kérdezi és ringatózni kezd velem.

- De igen – felelem – De nem most. Fiatal vagyok még hozzá. 21 éves vagyok, Harry.

- Srácok megjöttem – halljuk Liam hangját a földszintről.

Kirohanok a szobába és magamra kapva a toppom és a bugyim, átszelelek a szobámba. Magamra kapok egy fehér rövidnadrágot és egy másik toppot. Liam a következő pillanatban már az ajtóm előtt áll és kíváncsi tekintettel mered rám.

- Mi volt ez a gyorsaság? – kérdezi – Mit csináltál?

- Semmit – vágom rá, gyanúsan gyorsan.

- Bántott? – lép hozzám közelebb, de a háta mögött meg is jelenik Harry.

- Nem, nem bántottam – feleli Styles.

Ő is magára vett egy fekete nadrágot és egy ugyanilyen színű ujjatlant. Liam főnökünkre mered, aki felém sétál és megállva mögöttem, átkarol. Frusztrálva érzem magam, hiszen előttem a bátyám, s mögöttem Kenzie gyilkosa, akit a testvéremmel meg akarunk ölni.

- Ti... most... - dadogja Liam miközben tekintete kettőnk között cikázik és mutatóujjával ránk mutat.

- Nem – mondom a kelleténél hangosabban – Nem.

- Lefeküdtünk – mondja ki szelíd egyszerűséggel Harry.

Liam mintha csak szellemet látott volna; kigubbadt szemekkel, felhúzott szemöldökkel és tátott szájjal nézi párosunkat. El tudom képzelni, hogy mit gondol rólam, árulónak tart, aki a saját nővérének emlékét sem tudja tisztelni.

- De mit intéztél Russel-nél? – kérdezi Harry és továbbra sem ereszt el.

- Öhm... - ocsúdik fel Liam – Sikerült vele üzletet kötni. Holnapra 210 gramm metanfetamint, 90 gramm kokaint és 130 gramm GHB-t rendelt. Viszont két lánytól kéri a szállítmányt ezzel tesztelve a profi munkát.

- A lányok egyesével szoktak maximum 150 grammot szállítani – háborodik fel Harry – Összesen 430 grammról van szó. 215 gramm nagyon sok – szorít még jobban magához, mintha védelmezni szeretne valamitől.

Talán a szállítástól.

Talán ettől a világtól.

Talán a veszélytől.

Talán a veszélyes önmagától...

/Facebook csoport: VanneyG munkái (Wattpad)
https://www.facebook.com/groups/1490913031234466/?fref=ts/