Harry Potter: Vörös és Zöld volume 3

Chapter 39: Dumbledore története

Másnap reggel Lucy elgémberedett tagokkal ébredt. Az ablak előtti függöny szárnyai között látszott az ég egy vékony csíkja: odakint a nap már előbukkant a horizont mögül, fénye szinte simogatta a lány arcát. Lucy lassan felült és végignézett a kis szobán. Nem volt benne kandalló, de a padlót itt is kopott szőnyeg borította, az ággyal szemben pedig egy kis asztal és egy szék állt a sarokban. A bejárati ajtóval szemben nyílt a fürdőszoba, ami még a hálónál is kisebb volt, de legalább tisztán volt tartva.

Lucy kiszállt az ágyból, gyorsan átöltözött, majd elindult, hogy kerítsen magának ennivalót. Meglepetésére azonban az ajtaja előtt egy tálca várta, amin kihűlt rántotta, egy kis töklé, és az aznapi Reggeli Próféta pihent. Lucy vetett egy pillantást Aberforth csukott ajtajára a folyosó másik végén, majd fogta a tálcát és bevitte a szobájába.

Bármennyire éhes volt, miután letette a pálcát az asztalra, először a Reggeli Prófétához nyúlt. A címoldalon Harry és a saját fotóját pillantotta meg, nagyméretű fénykép formájában, és a fotó fölött az alábbi szalagcím állt:

KI AKARJÁK HALLGATNI POTTERÉKET ALBUS DUMBLEDORE HALÁLÁNAK ÜGYÉBEN

- Micsoda?! - kiáltott fel Lucy önkénytelenül. El akarta olvasni a cikket, de egyszerűen nem vitte rá a lélek. Tudta, hogy mit jelentett ez.

Most már a Reggeli Próféta, és minden más média Voldemortot szolgálja. Azt mondhat az embereknek, amit akar, senki se fogja tudni ellenőrizni a hitelességét. Voldemort nyilván tisztában volt vele, hogy Dumbledore halála után Harry és Lucy váltak az ellenállás jelképeivé, ahogy azt az öreg professzor előre megmondta. Voldemort viszont azt sejteti ezzel a cikkel, hogy közük volt a régi hős halálához, ami egyrészt ürügyet ad rá, hogy körözzék őket, másrészt kétségeket és félelmet kelt sokakban, akik egyébként védelmükbe vennék őket.

Lehanyatlott a székre és inkább a második oldalra lapozott, átugorva a róluk szóló részt. Ott azonban olyat látott, ami még inkább növelte a haragját.

MUGLIIVADÉK-NYILVÁNTARTÁS

A Mágiaügyi Minisztérium felmérést készít az úgynevezett mugliivadékok körében annak tisztázása céljából, hogyan juthattak mágiai titkok az említettek birtokába.

A Rejtély-és Misztériumügyi Főosztály nemrégiben végzett kutatásai kimutatták, hogy a varázserő továbbadása emberek között csak örökítéssel lehetséges. A varázsló felmenőkkel számot adni nem tudó mugliivadékok esetében valószínűsíthető tehát, hogy lopással vagy erőszakos eszközökkel jutottak mágikus képességekhez.

A minisztérium határozott lépéseket kíván tenni a mágia jogtalan felhasználóinak kiszűrésére, ezért valamennyi úgynevezett mugliivadéknak meg kell jelennie meghallgatáson az újonnan felállított Mugliivadék-ellenőrző Bizottság előtt.

Lucy legszívesebben hányt volna ettől az undorító húzástól. Mindig is tudta, hogy Voldemort legszívesebben eltette volna láb alól a mugliivadékokat - ahogy a Titkok Kamráját használva kétszer is megpróbálta -, de ez az intézkedés egyszerűen... még megfelelő szót sem tudott kitalálni rá.

Elment az étvágya, de valahogy rá tudta venni magát, hogy a villa után nyúljon, és gépies mozdulatokkal elkezdje enni a rántottát - mégis úgy érezte, mintha fűrészport enne, hiába volt jó íze az ételnek. Lapozgatni kezdte az újságot újabb, számára érdekesnek tűnő cikkek után kutatva, amikor egyszer csak Dumbledore nevén akadt meg a szeme. Egy családi fényképet is látott, aminek ez volt az aláírása: A Dumbledore család. Balról jobbra: Albus, Percival, karján az újszülött Arianával, Kendra és Aberforth.