Harry Potter: Vörös és Zöld volume 3

Headcannons

Újra feltöltöttem az egészet - az előzőt pedig töröltem -, mert az előző alkalommal nem vettem észre, hogy nem lehet külön kommentelni az egyes headcannonökre. Elnézést kérek mindenkitől, aki eddig írt, és alázattal kérek meg őket, hogy itt jelezzék újra, mit szeretnének látni. Előre is köszönöm és sajnálom még egyszer a kellemetlenséget.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Nem hittem volna, hogy még a mai nap összejön a tíz, de ez is bizonyítja, mennyire lelkesek vagytok!

A rend kedvéért itt is elismétlem a szabályokat. Amelyik headcannont szeretnétek, amellé jelezzétek (ne legalulra, mert kicsit nehezebbé teszi a dolgom, és ha mellé írjátok, akkor könnyebb összeszámolni, hol tartunk - légyszi, a kedvemért csináljátok így!). Ne feledjétek, mindenki MAXIMUM 3 headcannonre szavazhat!

Amelyik eléri a 20 voksot, az megkapja a fejezetet egy külön könyvben!

Side note: ezek a headcannonök tartalmaznak olyanokat is, amelyek az eredeti Az elátkozott gyermekben szerepelnek, mint jelenetek. Az egyszerűség kedvéért ha összejön arra az 50 komment, akkor már rögtön a fő történettel indítok, és úgy kezelem, hogy az ebben leírtak az előzmény, ami formálta a kapcsolatokat és a karakterek alapkonfliktusait.

Remélem, érthető voltam!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Lucy és Harry minden évben Godric's Hollowban töltötték a Halloweent, és ezen az egy napon ápolták a régi házukat és a szüleik sírját. Este pedig, mikor körülöttük gyerekek rohantak házról házra jelmezekben, ők a temetőben, a sírkő előtt álltak, amíg az utcák ki nem haltak és csak akkor indultak haza.

Draco Lucytől tanult meg patrónust idézni. Mikor a pálcájából előtört az ezüstszürke vadászgörény, a lány annyira nevetett, hogy fél óráig nem lehetett hozzászólni. Draco sokáig a saját zavarában főve ült, de aztán nem bírta tovább és ő is elnevette magát.

Ariana az első Malfoy, akit a Griffendélbe osztottak be, Albus pedig az első Potter, akit a Mardekárba.

Lucy húsz éves korára tanulta meg az összes varázslatot, amit Dumbledore rábízott. A füzeteket a zanzárdbőr-erszénybe tette, hogy csak az férhessen hozzá, akinek ő oda akarja adni (mint például Scorpius és Ariana).

Albus, Scorpius és Ariana beosztásának estéjén Scorpius félrehívta Jamest és megkérte, hogy vigyázzon Arianára helyette is. Cserébe James azt kérte, hogy Scorpius is figyeljen Albusra.

Narcissa és Lucius Malfoy csak akkor jöttek rá, hogy a fiuk boldog, mikor az esküvőn az árnyékokból látták, hogy milyen önfeledten táncol Draco újdonsült feleségével, Lucyval. Mikor Harry kiszúrta őket, a levegő hirtelen megfagyott: Draco és Lucy, valamint Lucius és Narcissa csak bámultak egymásra hosszú pillanatokon keresztül. Végül Narcissa elsírta magát és zokogva ölelte magához a fiát és a menyét, miközben újra és újra bocsánatot kért, amiért nem hitt eléggé Dracoban. Az esküvő előtt ugyanis évekig nem beszéltek egymással.

George Fred halála után csak Lucy miatt tudott patrónust idézni; bár a régi majom alakja helyett egy kismadárrá változott, Lucy így is meghatódott, hogy a fiúra ekkora hatással volt.

Draco mumusa a kezdetektől fogva az volt, hogy Lucyt holtan, vagy haldokolva látta.

Lucyt nagyon sokáig rémálmok gyötörték. Minden alkalommal Voldemort vagy a halálfalói kínozták a szeretteit, miközben ő tehetetlenül vergődött, de nem tudott segíteni rajtuk. Közvetlenül a háború után szinte minden éjszaka felébredt tőlük, de minél több idő telt el, annál ritkábbak lettek. A legutolsó akkor történt, mikor a gyerekek két évesek voltak: akkor azt látta, hogy Bellatrix megöli őket. Draconak fél órába telt utána lenyugtatni.