Birtokolva

58. fejezet

Ron a szájához emelte a keserűjét, és hosszan ivott belőle, miközben hátradőlt az egyik kerti székben, amit Harry varázsolt elő maguknak.

– Szóval... hogy áll a helyzet a parancsnokságon?

Hary felvonta az egyik szemöldökét.

– Ez csak egy random kérdés, vagy okkal kérdezed?

– Mmm, nos...

– Draco baglyot küldött neked, hogy gondjaim van a munkával, igaz?

– Nem, csak akkor említette, amikor már megérkeztünk este. Halkan súgta oda nekem, amikor Hermione valami könyvet nézegetett, amit Daco akkor ajánlott fel neki, hogy kölcsönadja. Azt mondta, hogy csak egy másik auror értheti meg.

Harry előhúzta a pálcáját és kiszórt egy hangtompító bűbájt, hogy a beszélgetés ne hallatsszon be a házba. Nem mintha szükség lett volna rá; Draco Hermionéval beszélt, nem hallgatózott. De akkor is jobban érezte magát a bűbáj védelme alatt.

– Hazudtam Dracónak – mondta tompán. – Semmilyen gondom nincs a munkámmal.

Ron megdöbbenve nézett rá.

– Minek hazudsz pont ilyesmiket?

Most jött a neheze.

– Muszáj volt mondanom valamit. A hangulatom pocsék volt, és nem mondhattam el neki az igazi okát. Úgy értem... olyasvalakit szeretni, aki mást szeret, szar dolog.

Ron egy pár pillanatig gondolkodott.

– Draco nem tudja, hogy még mindig szereted?

– Nem. Azt kellett mondanom, hogy már nem szeretem, noha... nos, jobban szeretem, mint valaha.

– Ez valami büszkeséggel összefüggő dolog? Vagy mert ő, tudod, egy Malfoy? Ha megtudja, hogy hatalma van fölötted, lehet, hogy megpróbálná felhasználni?

Harry megrázta a fejét.

– Azért, mert a rabszolgám. Szolgálnia kell engem, és ha megtudná, hogy visszavárom az ágyamba... nos, nem akarom, hogy ez megtörténjen, hacsak nem akar ott lenni. Úgy értem, tényleg.

– Nos, akkor ez valóban nem csak a szexről szól – mondta Ron.

– Nem – felelte Harry, próbálva nem gondolni arra, hogyan lopódzott be Draco szobájába éjszakánként. – Szóval, nem akartam azt mondani, hogy a szexuális frusztráció miatt vagyok ingerlékeny, úgyhogy úgy csináltam, mintha munkahelyi problémáim lennének. Nem gondoltam, hogy baglyot fog küldeni nektek.

– Nos, megtette. Előnyére legyen mondva. – Ron vállat vont. – Ami a madarat illeti, el kell mondjam, Hermione le volt nyűgözve.

– Miért? – kérdezte Harry, az egyszerű kis sárbarna bagolyra gondolva, ami nemrég vett. A közelében sincs Hedvignek.

– Attól volt lenyűgözve, hogy egyáltalán baglyot vettél.

Harry ezen egy kicsit megsértődött. Hermionének lenne elég dolga anélkül is, hogy beleüsse az orrát abba, mennyi időbe telt Harrynek helyettesítenie Hedviget.

– Miből gondolta, hogy az enyém a bagoly? Akár Dracóé is lehetne.

Ron nevetett, miközben megrázta a fejét.

– Könyörgöm, haver. Dracónak sasbaglya volt az iskolában. Ha vesz is később bármilyen baglyot, annak felül kell múlnia az előzőt. Ismerem Malfoy észjárását.