Birtokolva

104. fejezet

– Több friss virágot vártam – mondta Draco, miközben a nyaralóházban járkált, amit Harry lefoglalt.

– Február van.

– Február a trópusokon. – Draco felvonta a fél szemöldökét. – Elég meleg van... remélem, élvezed a lehetőséget, hogy meztelenül fürödhetsz, én Harry gazdám. Úgy tűnik, hogy a zuhany kint van, igen csodás pálmafákkal körülvéve. Elég rusztikusan néz ki, de felteszem, ez a lényeg benne...

– Gyere ide! – mondta Harry elfúlva, csábító képekkel a fejében. Draco, ahogy meztelenül áll a csobogó víz alatt, kezével masszírozva vizes haját, teste közszemlére téve bárkinek, aki elsétál a közeli tengerparton.

– Igen, Harry gazdám. – Draco letérdelt a ház deszkapadlójára, kezével már ki is nyúlva, hogy kioldozza Harry nadrágszíját.

– Nem, nem! – Harry felhúzta őt álló helyzetbe. – Nincs Harry gazda. Ma este nincs. Ma a férjem vagy.

– Arra esküdtem fel, hogy engedelmeskedjek...

Harry odahajolt, és megcsókolta.

– Igen, de ez a nászéjszakánk. Az egész életünk hátra van még, és bízhatsz benne, hogy pont olyan szigorú és követelőző leszek, mint amennyire szükséged van. De ma éjjel... a férjem vagy. Szükségem... szükségem van rá, hogy jól kezdjük el, Draco.

– Jól?

– Egyenlőkként. – Harry elmosolyodott. – Az vagy, tudod. Az, hogy szereted az alávetettséget, nem változtat ezen. Vagy hogy vágysz a fegyelemre. Csak annyit jelent, hogy összeillünk.

Draco oldalra billentette a fejét, mire a frufruja a szemébe hullott, eltakarva a tekintetét.

– Óvakodom az összehasonlítgatásoktól, de... ebben az esetben nem tehetek róla. Te... nagyon más vagy, mint Nikolai. – Tanácstalan mozdulatot tett a kezével. – Az első nászéjszakám...

– Nem muszáj elmondanod – mondta Harry gyengéden. – Elég, ha tudod, hogy én másmilyen ember vagyok.

– De el akarom mondani. – Draco pár pillanatig a padlót kapirgálta a lábujjával, míg összeszedte a gondolatait. – Azt mondta, az övé vagyok, és hogy meg fogom tanulni, milyen az övének lenni. Ő... kikötözött egy fenekelőbakhoz, és keményebben elvert, mint addig valaha, aztán elém állt, míg még mindig ki voltam kötözve, hogy szopjam le. Miután elélvezett, újra kezdte, aztán megint. Az egész éjszaka egy merő fájdalom és szükség volt. Őrülten vágytam rá, de hozzám sem ért. Azt hiszem, négyszer szoptam le, mielőtt feljött a nap. Aztán megdugott, hosszan és lassan, de még akkor sem engedett elélvezni... És aztán amikor befejezte, végül elengedett a bakról.

Micsoda egy elfajzott korcs, gondolta Harry elsőre. Okosabb volt annál, hogy hangosan ki is mondja, de nem tudta megállni, hogy valamit ne mondjon.

– Azt hiszem, elsősorban a rabszolgájaként gondolt rád...

– Ó, de segített nekem – mondta Draco gyorsan. – Tudta, milyen zaklatott voltam, amiért a szüleim jelenléte nélkül házasodom meg. Úgy gondolta, egy kis figyelemelterelés jól jön, ebben biztos vagyok.

Naná, hogyne, gondolta Harry. Ami őt illette, ez a történet sokat megmagyarázott. Nem csoda, hogy Dracónak ilyen merev elképzelései voltak a saját szerepéről a kapcsolatukban. Nikolai mindent megtett, hogy jól beidomítsa a rabszolgáját.

– És a következő nap megengedte, hogy háromszor is elélvezzek egymás után...

– Én azt akartam mondani, hogy elsősorban nem rabszolgaként gondolok rád – szakította félbe Harry. – Nem hiszem, hogy valaha is így gondoltam volna, még akkor sem, amikor szó szerint az voltál. A férjem vagy, én pedig a tiéd, és van egy bizonyos egyenlőség ebben, mindegy, miféle hajlamoknak hódolunk közben, ez minden.