86. fejezet

2.2K 159 64
                                    

Miután Draco elnézést kért, amiért el kell intéznie a szükségét, ahogy kuncogva fogalmazott, Hermione közelebb hajolt Harryhez.

– Minden rendben van Dracóval?

Harry fájdalmasan megvonta a vállát. Megpróbálhatott volna színlelni, de a barátai túl jól ismerték.

– Őszintén nem tudom. Újabban elég szeszélyes.

– Komolyan gondoltam, amit a golyóiról mondtam – jegyezte meg Ron furcsán barátságos hangon. Nos, addigra már ő is túl volt pár pohár boron. – Leátkozom őket abban a pillanatban, hogy szólsz, Harry barátom...

– Jobban szeretem, ha a golyói rajta vannak – felelte Harry szárazon. – Jobban szeretem őket, mintsem tudni szeretnéd.

Az alkohol miatt Ron sokkal könnyebben elvörösödött, és Harry örömmel fogadta, hogy Hermione vette át megint az irányítást a beszélgetés fölött.

– Hogy érted, hogy szeszélyes? Elmagyaráznád pontosabban? Ez fontos lehet.

Harry úgy sejtette, ez hosszú történet lesz.

– Nos, nem is tudom, hogyan magyarázzam el. Szinte... olyan, mintha a hormonok játszanának vele, Hermione. Éles hangulatváltásai vannak, egyszer bújós és szeretetteli, a következő percben meg pánikba esik valami miatt, és többnyire étvágytalan is, de nem mindig, és... – Harry itt inkább meghúzott egy határt, mert nem akart belemenni Draco hálószobatitkainak részleteibe.

– És mi?

Harry erősen gondolkodott.

– És megint nem akarja meglátogatni a szüleit, pedig biztos vagyok benne, hogy már megbékéltek. Úgy értem, elmesélte nekik a házasságát, azt is elmondta, hogy félvérrel házasodott össze. És teljesen jól fogadták. De most akkor sem akarja meglátogatni őket!

– Hmm. Ezek a dolgok hirtelen változtak meg?

– Draco mindig is egy kissé... nyűgösködő volt, azt hiszem. A maga módján. De hirtelen sokkal rosszabb lett. Úgyhogy... igen.

Hermione egy pillanatig eltöprengett a dolgon.

– Ez csak találgatás, de megerőltető munkája volt. Talán egy darabig élvezte, hogy kiszakadhatott belőle, de most már az otthonlét kezdhet unalmassá válni.

– Én nem ragaszkodom hozzá! – kiáltott fel Harry megbántva.

– Úgy értettem, hogy talán élvezne egy kis változást. – Hermione hátralökte a haját a válla fölött. – Mit mond Draco, amikor a hangulatváltozásairól kérdezed?

Harry összevonta a szemöldökét.

– A pénzről beszél.

Ron horkantott egyet.

– És ez meglep? Szerintem elfelejted, hogy Draco Malfoy egy Malfoy.

– Ne kezdd el! – szólt rá Hermione élesen. – Harry szereti.

– Merlin tudja, miért – morogta Ron.

– Mert gyönyörű – válaszolta Draco enyhén vontatott hangon, ahogy az asztalukhoz lépett.

Harry a Nikolai-jal való hasonlóságra gondolt, és majdnem összerezzent.

Nem tudta, hogy Draco gondolatolvasó-e, de annak tűnt, amikor folytatta.

– És belül is ugyanennyire gyönyörű. És az enyém.

– Ó, Ron csak ideges az előadássorozata miatt – mondta Hermione, az örök békéltető. – De te is ingerültnek tűnsz, Draco. Harry említett valamit a pénzzel kapcsolatban. A szüleid kitagadtak az örökségedből a házasságod miatt?

BirtokolvaWhere stories live. Discover now