Birtokolva

89. fejezet

– Draco! – mondta Harry, amikor Lucius elment.

– Ne kezdd el!

– De ha szereted a szüleidet, akkor igazán akarhatnád látni őket...

– Jelenleg ez nem a legjobb ötlet. Egyáltalán nem jó ötlet.

– De az anyád – mondta Harry szerencsétlenül, amikor a lépcső felé ment. – Miattad sír. Nem tudod, milyen szerencsés vagy, hogy van egy anyád, aki ennyire szeret téged? Vagy... vagy hogy egyáltalán él? Én... tudom, hogy nem tökéletes, de senki sem az, és nem hiszem, hogy ezt érdemelné.

Draco sóhajtott.

– Ez nem arról szól, hogy mit érdemelne.

– Jó, akkor miről szól?

– Tényleg nem akarok erről beszélni.

Harrynek elege volt ebből. Teljesen. Megkeményítette a hangját.

– Kár, mert én viszont ragaszkodom hozzá.

Draco lelépett a lépcsőfokról, és amikor a szeme Harryével került egy szintbe, közel hajolt, és halk, de erőteljes hangon beszélni kezdett.

– Nem fogsz, mert túl nagyszerű vagy hozzá. Hallod? Nagyszerű vagy, és én imádlak, te pedig hagyni fogod, hogy úgy kezeljem a szüleimet, ahogy jónak látom, beleértve azt is, hogy nem beszélek arról, miért nem akarom őket látni. Ha készen állok, mindent meg fogok magyarázni. Oké?

Harry pislogott, és egy kicsit összezavarodott. Komolyan használni akarta a szigorú hangját Dracón? Ez hirtelen szörnyű ötletnek tűnt. Draco majd megmagyaráz mindent. Amikor készen áll rá, igen. Most már minden értelmet nyert.

Kivéve egy dolgot.

– Megint olyan ideges leszel, hogy nem fogsz tudni enni és elélvezni?

– Mondták már neked, hogy kicsit megszállottja vagy a testi szükségleteknek?

– Az leszel vagy nem?

– Honnan tudjam? – sóhajtott Draco. – Megteszem, ami tőlem telik, Harry. Ígérem! Nem akarlak aggasztani. Szeretlek.

Harry elmosolyodott.

– Én is szeretlek téged.

Draco egy lépést előrébb lépett, és egy csókot nyomott a szájára, mielőtt megszólalt.

– Úgy érzem, egy csomó plusz feszültség van bennem, és jobban érezném magam, ha találnék módot, hogy megszabaduljak tőle. A szex valószínűleg kilőve ezután a zuhanyzás után. Tanítanál nekem néhány új bűbájt? Az aurorképzésedről esetleg.

Harry érezte, hogy elönti egy meleg hullám. Eltartott egy pillanatig, míg rájött, hogy mélyen jólesett neki a kérés. Valaha Draco biztosra vette volna, hogy több varázslatot ismer, mint Harry, mivel ő ebben a környezetben nőtt fel. Az, hogy elismeri Harry mágikus tudását... jó érzés volt.

Harrynek akkor is ki kellett mondania.

– Nos, némelyiken szigorítás van...

– Akkor azokat, amiken nincs.

– Rendben. – Harry elmosolyodott. – De bábukat kell használnunk. Sajnos. Most, hogy jóban vagyunk, szeretnék párbajozni veled.

– Én is szeretnék, ha nem lenne kilátásban, hogy halálra fojtogat a bűbáj – felelte Draco viccelődő hangon. – Hol? Szeretem ezt a kellemes kis házikódat...

– Házikónkat.

– Házikónkat – visszhangozta Draco. – Mmm, ez egy kedves szó. De a házikónk akkor is túl kicsi a gyakorláshoz.