Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Szombat reggel egész korán keltem fel, de sokáig csak a szobánkba voltam Kate-val. Viszont dél körül felöltöztünk, majd elindultunk a kviddicspályára. Ma a Mardekár és a Griffendél fog játszani. Beültünk Pansy mellé a mardekárosokhoz. Amikor a két csapat kilépett a pályára, hatalmas zsivaj fogadta őket. Madam Hooch, a kviddicstanárnő felszólította Woodot és Flintet, hogy fogjanak kezet. A két csapatkapitány ezt meg is tette, de közben morcos képpel méregették egymást, és a kézfogás is acélosabbra sikeredett a kelleténél.
—Sípszóra indul a mérkőzés!- mondta Madam Hooch. —Három... kettő... egy...
A tizennégy játékos a nézők üdvrivalgás közepette a levegőbe emelkedett. Harry egészen magasra felröppent az ólomszürke égbolt alatt, és hunyorogva keresni kezdte a cikeszt.
—Jól ülsz, Ragyásfejű?- kiáltott oda neki Draco, és elsuhant alatta - talán hogy megmutassa, mire képes a seprűje.
Harrynek nem volt ideje válaszolni.
Észrevette, hogy az egyik súlyos, fekete gurkó éppen őt célozta meg. A labda olyan közel suhant el a feje mellett, hogy a szele meglebbentette a haját.
—Ez közel volt!- kurjantotta George Weasley.
Ütőjét lóbálva elröppent Harry mellett, készen arra, hogy egy jól irányzott pofonnal valamelyik mardekáros felé terelje a gurkót. Sikerült is megcéloznia Adrian Puceyt, de Harry döbbenten látta, hogy a gurkó félúton irányt változtat, és megint őt támadja. Egy gyors bukással sikerült kitérnie a nehéz labda útjából.
George ezúttal Malfoy felé pofozta a gurkót, de az ismét éles kanyart írt le, s megint Harry felé suhant. Harry megcélozta a pálya túlsó végét, és gyorsított. A gurkó fütyülve röpült a nyomában. A pálya másik végében Fred Weasley várta a gurkót. Harry lebukott, hogy Fred kényelmesen suhinthasson, így a gurkó ismét célt tévesztett.
—Ezt neked!- rikkantotta vidáman Fred a sikeres ütés után, de korai volt az öröme.
A gurkó úgy vonzódott Harryhez, mint vasgolyó a mágneshez: megint irányt változtatott, és menekülésre késztette a Griffendél fogóját. Időközben eleredt az eső; súlyos vízcseppek csapódott ránk és a játékosokra. Ekkor Lee Jordan - aki kommentártorként volt szereplő - megszólalt:
—Az állás: hat-nulla a Mardekár javára.
A mardekárosok szuperseprűi valóban jól teljesítettek, és a megkergült gurkó sem hagyott fel a próbálkozással, hogy eltalálja kiszemelt áldozatát. Fred és George végül úgy döntöttek, hogy közrefogják Harryt, így viszont Harry már csak az ő hadonászásukat látta - a cikeszt még észrevenni sem volt esélye, nemhogy elkapni.
—Valaki... megbütykölte... ezt a... gurkót- nyögdécselte Fred lendületes ütőcsapások közepette.
—Időt kell kérnünk!- kiáltotta George, miközben egyszerre próbálta figyelmeztetni Woodot és megakadályozni, hogy a gurkó betörje Harry orrát.
