Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A hétfő reggel szomorkás, vakációvégi hangulattal köszöntött ránk. Még mindig esett az este kezdődő eső, és körös-körül csak ködöt és szürke felhőket láttam, mikor öltözködés közben kinéztem az ablakon. Egy fekete farmert és a Mrs. Weasley által készített rózsás pulcsimat vettem fel.
Én, Hermione és Ginny együtt indultunk el reggelizni. Mikor elértük a fiúk szobájukat, pont akkor léptek ki ők is. Így velük mentünk tovább. A lépcső aljában megpillantottuk Mrs. Weasley-t. Az asszony aggodalmasan ráncolta a homlokát.
—Arthur!- kiabált fel. —Arthur! Keresnek a minisztériumból!
Mind a falnak lapultunk, hogy utat engedjünk a kifordított talárban lefelé csörtető Mr. Weasley-nek, aztán mindannyian lementünk a konyhába. Mrs. Weasley épp a tálalószekrény fiókját forgatta fel („ Kell lennie itt egy pennának!"), Mr. Weasley pedig a tűz fölé hajolt, és figyelmesen hallgatta, Amos Diggoryt, Cedric apját, akivel már találkoztunk.
A tűz közepén nagy, szakállas tojás módjára ott trónolt Mr. Diggory feje. A fej gyorsan, szinte hadarva beszélt, mit sem törődve a körülötte röpködő szikrákkal és a fülét nyalogató lángokkal.
—... a mugli szomszédok dörrenéseket és kiabálásokat hallottak, ezért kihívták azokat a hogyishívjákokat - a rendőzőket. Ki kell szállnod a helyszínre, Arthur...
—Tessék!- zihálta Mrs. Weasley, s pergament, tintát meg egy ócska pennát nyomott Mr. Weasley kezébe.
—Még szerencse, hogy időben megtudtam a dolgot- folytatta Mr. Diggory feje. —El kellett küldenem pár sürgős baglyot, úgyhogy már hajnalban bejöttem az irodába, és láttam, amikor a Varázshasználati Főosztály embereit riadóztatták. Ha ez Rita Vitrol fülébe jut, Arthur...
Mr. Weasley közben kinyitotta a tintásüveget, megmártotta a pennát, és felkészült a jegyzetelésre.
—És Rémszem mit mondott, mi történt?-kérdezte.
Mr. Diggory feje bosszúsan fintorgott.
—Azt mondja, hallotta, hogy valaki jár a kertjében. Az illető a ház felé osont, de megtámadták a kukák.
Mr. Weasley bólogatva jegyzetelt.
—Mit csináltak a kukák?- kérdezte.
—Iszonyú zajt csaptak, és telelövöldözték szeméttel a környéket- felelte Mr. Diggory. —Úgy tudjuk, az egyik még akkor is röpködött, amikor a rendőrzők odaértek...
Mr. Weasley gondterhelten csóválta a fejét.
—És mi lett a behatolóval?
—Ugyan, Arthur, hisz tudod, milyen Rémszem... Minek mászkálna valaki a kertjében éjnek idején? Szerintem az a híres behatoló most a szomszéd kertben ül. De ha a varázshasználatiak rászállnak Rémszemre, akkor neki vége. Gondolj bele, milyen priusza van. El kell intéznünk, hogy egy másik ügyosztály foglalkozzon vele. Mondjuk a tied... Milyen büntetés jár kukabűvölésért?
