Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A nyári szünet második napján Mrs. Weasley magához hívott minket, gyerekeket. Amikor mindegyik otthon lévő gyerek, vagyis Ron, Ginny, Fred, George és én megérkeztünk, Mrs. Weasley bele is kezdett a mondani valójába:
—El kell költöznünk a nyárra. Ahova megyünk az a Főnix Rendjének új főhadiszállása. A Főnix Rendjét Dumbledore alapította, melynek tagjai azért harcolnak, hogy Voldemort ne kerüljön hatalomra. A főhadiszállást már le is védtük védőbűbájokkal, sajnos azonban a ház eléggé rossz állapotban van, így oda költözünk és segítünk rendbe rakni a főhadiszállást. A Rendnek a többi tagját, majd ott ismeritek meg. Most viszont irány pakolni, de előtte meg kell ígérnetek nekem, hogy Harrynek erről nem írtok!
—De miért?- kérdezte egyből Ron.
—Dumbledore ezt kérte, és ezt mi be is tartjuk!- mondta szigorúan Mrs. Weasley, majd pakolásra intett mindenkit.
Ginnyvel a szobájába vettük az irányt, ugyanis én ott töltöttem az elmúlt két napom, így a dolgaim is ott vannak. Miközben pakoltunk mindenféle dolog elő jött témának.
—Na és Malfoyyal beszéltetek azóta?- kérdezte Ginny, miközben a fürdőbe sétált.
—Hát, csak az utolsó nap estéjén küldött levelet, amiben részvétét fejezte ki- mondtam, majd becsuktam a ládám, mert itt nem volt sok cuccom.
~~~
—Megérkeztünk!- mondta Mr. Weasley.
Gondozatlan fűvel benőtt kis tér közepén álltunk. A hideg miatt, dideregve körülnéztem. A környező házak sötét homlokzataikkal cseppet sem voltak bizalomgerjesztők. Az utcalámpák fényében törött ablakok sejlettek fel, sok ajtóról hámlott a festék, és nem egy bejárati lépcső előtt halmokban állt a szemét.
—Hol vagyunk?- kérdezte Ron, de az anyja leintette.
—Türelem.
Mr. Weasley ügyetlenül kotorászott a köpönyegében átfagyott kezével.
—Megvan- dörmögte végül.
A magasba emelt egy ezüst öngyújtónak tűnő tárgyat, és kattintott vele.
A legközelebbi utcalámpa halk pukkanással kialudt. Egy újabb kattintásra a következő lámpa is elsötétedett. Mr. Weasley addig ismételte a műveletet, amíg nem maradt körülöttünk fényforrás, csak a lefüggönyözött ablakok és a holdsarló az égen.
—Dumbledore-tól kértem kölcsön- mondta Mr. Weasley, és zsebre dugta az önoltót. —Most már hiába leskelődnek a muglik. No gyerünk, egy-kettő!
