Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A fiákerek begördültek a szárnyas vadkanok szobraival díszített kovácsoltvas kapun, és a viharossá fokozódó szélben inogva felkaptattak a kastélyhoz vezető lankás emelkedőn. Aztán a fiáker végre megállt, s az eget szabdaló villámok fényében kirajzolódott a kastély magas tölgyfa ajtaja. Az ajtóhoz vezető kő lépcsősoron már ott szaladtak a legutóbb befutott kocsi utasai. Futva siettünk oda, majd be léptünk a nagy faajtón. Utána a nagyterembe igyekeztünk, ott ketté váltunk. A Hugrabug asztalánál megláttam a barátnőmet, Kate-t. Gyorsan mellé siettem, majd oda ültem. Ő egyből átölelt.
—Szia!- köszöntem neki mosolyogva.
—Rosa, hiányoztál!- mondta.
Ekkor meghallottuk a Teszlek Süveg énekét, amit a diákok lelkes tapssal jutalmazták a Teszlek Süveg újabb produkcióját.
McGalagony professzor vaskos pergamentekercset vett elő.
—Akit szólítók, a fejére teszi a süveget, és leül a székre- fordult az elsőévesekhez. —Miután a süveg kihirdette döntését, az illető helyet foglalhat a megfelelő asztalnál.
—Ackerley, Stewart!
Remegő fiúcska lépett ki a sorból. Félősen felemelte a süveget, a fejére tette, és leült.
—HOLLÓHÁT!- rikkantotta a süveg.
A fiú szuper gyorsasággal levette a fejfedőt, s a hollóhátasak asztalához iszkolt, ahol hangos ováció fogadta.
—Baddock, Malcolm!
—Mardekár!
A terem túlsó végén álló asztalnál üdvrivalgás tört ki. Szememmel láttam, ahogy Draco a társaival megtapsolja a közeledő Baddockot.
—Branstone, Eleanor!
—Hugrabug!
Én, Kate és a házam többi tagja tapsolni kezdtünk a lánynak. A lány mosolyogva sétált hozzánk, majd helyet foglalt.
—Cauldwell, Owen!
—Hugrabug!
Ismét tapsolni kezdtünk. A fiú egy kicsit félve indult meg felénk, de látta, hogy nem harapunk, így már ő is mosolygott.
—Creevey, Dennis!
A pöttöm fiú, Colin Creevey öccse. A fiú feltette a süveget, s a következő pillanatban már nyílt is a karima melletti szakadás...
—Griffendél!- kiáltotta a süveg.
Dennis Creevey boldog vigyorral rohant a bátyához.
