Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Másnap reggel iszonyú fejfájással keltem. Nagynehezen feljebb ültem, és láttam, hogy még a báli ruha van rajtam. Hermione pedig már nem volt a szobában. Felálltam, majd a fürdő felé vettem az irányt, de kétszer megkellett állnom, mert megszédültem. Gyorsan levettem a ruhámat, majd beálltam a zuhany alá. A hidegvíz nagyjából felébresztett. Kiléptem a zuhany alól, felvettem a karácsonyi pulcsit, amit Mrs. Weasleytől kaptam, felhúztam hozzá egy fekete hosszú nadrágot. A hajamat megfésültem, majd kiengedve hagytam.
A konyha felé tartva is meg kellett állnom néha. Ha én még egyszer találkozok Flinttel, megölöm... A konyhában ott volt Hermione, Ron és Harry. Az órára rápillantva láttam, hogy már rég elmúlt a reggeli ideje, és ezért nem voltak itt a felnőttek. Leültem Hermione mellé, majd a fejemet az asztalra fektettem.
—Végre, hogy felkeltél!- mondta Hermione, majd elém rakott egy szendvicset.
Hálával néztem fel rá, és neki láttam a szendvicsnek.
—Most pedig mesélj, mert este, amikor hazajöttél nem igazán beszéltél érthetően.
Vettem egy mély levegőt, majd mindent elmeséltem nekik. Hol tátott szájjal, hol szúrós tekintettel figyeltek engem.
—Szóval újra összejössz vele?- kérdezte Ron.
Én megráztam a fejem.
—Akár mennyire is szeretném, nem tudok újra úgy bízni benne. És az apja nem tudom mire értette, hogy baj lesz, és nem is szeretném megtudni.
—Igen, mondjuk az furcsa, hogy Lucius Malfoy ennyire nem akarja, hogy együtt legyetek- bólintott Hermione.
—Na és én miről maradtam le?- kérdeztem, majd töltöttem magamnak egy kis vizet.
—Találkoztunk Lockharttal!- felelte Ron.
—Tényleg?
—Igen, a zárt osztályon ápolják- mondta Ron.
—Na azt nem csodálom...
~~~
A szünet utolsó napja is hamar elérkezett. Harry és Ron épp varázslósakkot játszottak, én, Ginny és Hermione pedig Csámpással játszottunk, mikor Mrs. Weasley bedugta a fejét a hálószoba ajtaján.
—Harry, Rosalie, lejönnétek, kérlek, a konyhába? Piton tanár úr szeretne beszélni veletek!
Leesett az állam a megrökönyödéstől. Mit akarhat tőlünk Piton?
—Piton vár... minket?- kérdezett vissza Harry.
—Piton tanár úr- javította ki szemrehányó hangsúllyal Mrs. Weasley. —Na, gyertek, gyertek, gyorsan! Azt mondta, sietnie kell.
Gyorsan megindultunk a konyha felé, majd mikor benyitottunk a konyhába, ott találtuk Siriust és Pitont, akik a hosszú asztalnál ültek, és mereven elnéztek egymás mellett.
