32. | Főbenjáró átkok

479 18 0
                                    

A következő két napban nem történt semmi említésre méltó

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

A következő két napban nem történt semmi említésre méltó. Viszont most lesz az első óra, amit Mordon tart. Harryvel, Ronnal és Hermionéval ültünk egymás mögött. Kiraktuk magunk elé A sötét erők - önvédelmi kalauz című könyvet, és csendben várakoztunk. Hamarosan fel is hangzottak a folyosón a jól ismert döngő léptek, és megjelent az ajtóban Mordon, a maga fenyegető valójában. Talárja alól kilógott a bicegésért felelős karmos végű faláb.

—Azokat elrakhatjátok- recsegte, miután a tanári asztalhoz lépett, és leült. —A könyveket. Nem lesz szükségünk rájuk.

Mi engedelmeskedtünk. Mordon elővett egy pergamenlapot, kirázta sebhelyes arcából szürke sörényét, és hozzálátott a névsorolvasáshoz. Csak normális szemével nézte a pergament, másik, mágikus szeme a mi arcainkat fürkészte.

—Jól van- bólintott, miután az utolsó tanuló is jelentkezett. —Lupin professzor megírta nekem, milyen anyagrészeket vetettek. Eszerint alaposan begyakoroltátok, hogyan kell elbánni különféle sötét lényekkel - tanultátok a mumust, a rőtsipkást, a bicegócot, a kákalagot, a kappát és a vérfarkast. Így van?

Mindenki bólintott.

—De keveset tudtok- folytatta Mordon —, vészesen keveset tudtok az átkok kivédéséről. Az én dolgom, hogy segítsek pótolni ezt a hiányosságot. Egy évek van rá, hogy felvértezzelek benneteket a sötét...

—Hogyhogy, hát nem marad tovább?-bukott ki a kérdés Ronból.

Mordon megcélozta Ront mágikus szemével. A fiú megszeppenve pislogott, de félelme alaptalannak bizonyult. Mordon ugyanis elmosolyodott - amennyire tudtam, érkezése óta először. Ettől ugyan még jobban eltorzult sebhelyek szabdalta ábrázata, mégis megnyugtató volt tudni, hogy efféle barátságos gesztusokra is képes. Ron szemlátomást határtalanul megkönnyebbült.

—Te Arthur Weasley egyik fia vagy, igaz?-recsegte Mordon. —Apád nemrég kihúzott engem a csávából... Igen, egy évig maradok. Ezt is csak Dumbledore kedvéért vállaltam... Egy év, aztán tovább élvezem békés nyugdíjas éveimet.

Sötéten felkacagott, aztán összedörzsölte a két tenyerét.

—Nahát akkor... Vágjunk bele! Tehát az átkok. Sokféle rendű és rangú átkot ismerünk. Na már most, a Mágiaügyi Minisztérium előírása szerinte negyedévben csak az ellenátkokat taníthatom meg nektek. Magukat az illegális sötét átkokat hatodéves korotokig nem láthatjátok. Azt mondják, túl fiatalok vagytok még az ilyesmihez. Dumbledore professzor azonban úgy gondolja, nem kell annyira félteni titeket. És bizony én is azt mondom: minél előbb megtudjátok, mire számíthatok, annál jobb. Hogy is tudnál kivédeni valamit, amit sose láttál? Ha egy varázsló illegális átkot akar szórni rád, nem fog előre figyelmeztetni. Nem fogja udvariasan elmagyarázni, mi vár rád. Magadnak kell rájönnöd. Ezért fontos az éberség és az előrelátás. Nos... tudja valamelyikőtök, mely átkokat bünteti a legszigorúbban a varázslótörvény?

𝙼𝚒 𝚟𝚊𝚗 𝚔𝚘̈𝚣𝚝𝚞̈𝚗𝚔? ▹ Harry PotterWhere stories live. Discover now