Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Ops! Esta imagem não segue as nossas directrizes de conteúdo. Para continuares a publicar, por favor, remova-a ou carrega uma imagem diferente.
A következő egy hónap elég gyorsan eltelt. Lupin professzor megtanította nekem és Harrynek a patrónus idézést. Viszont történt rossz is. Ront megtámadta Sirius Black. A kviddicsdöntő vészesen közeledett. Az egyik reggel Ronnal és Harryvel ültem a parkban, amikor Hermione jelent meg mellettünk.
—Ez Hagridtól jött!- mondta Hermione, és felénk nyújtotta a levelet.
Kedves Hermione! Vesztettünk. Megengedték, hogy visszahozzam őt a Roxfortba. A kivégzés időpontját még nem tűzték ki. Csikócsőrnek nagyon tetszik London. Még egyszer köszönöm a sok segítséget.
Hagrid
—Ez képtelenség- rázta a fejét Harry.—Nem ölhetik meg. Csikócsőr nem dúvad.
—Malfoy apja csikarta ki az ítéletet- mondta a szemét törölgetve Hermione. —Az a sok vén bolond a bizottságban hagyta magát megfélemlíteni. Hagrid persze fellebbezni fog, de mit számít az? Úgysem változtatják meg az ítéletet.
Én csak felálltam és átöleltem a barátnőm, majd elléptem tőle.
—Draco megfogja bánni, annyit mondhatok!
—Meg fogják változtatni!- jelentette ki eltökélten Ron. —És most nem marad rád az egész munka, Hermione. Segítek neked.
—Ó, Ron!
Hermione Ron nyakába vetette magát, és keserves sírásra fakadt. Ron rémülten pislogott, és sután megveregette a lány feje búbját. Mikor aztán Hermione nagy sokára elengedte, láthatóan megkönnyebbült.
-Hidd el, Ron- szipogta a lány —, nagyon-nagyon sajnálom Makeszt...
Hermione azért is mondta ezt, mert Ron patkánya, Makesz eltűnt. És Ron megszállottan Hermione macskáját okolta.
—Ugyan, ne emészd magad- legyintett Ron. —Öreg volt már szegény, és hát nem is vettem sok hasznát. Ki tudja, talán most végre kapok egy baglyot anyáéktól.
~~~
A Black második látogatása után bevezetett biztonsági intézkedések miatt lekellett mondanunk arról, hogy esténként meglátogassuk Hagridot. Az egyetlen alkalom, amikor beszélhettünk a vadőrrel, a legendás lények gondozása óra volt. Hagridot nagyon megviselte az ítélet.
—Én rontottam el. Csak hebegtem-habogtam. Azok ott ültek velem szemben a fekete talárjaikban, engem meg olyan lámpaláz fogott el, hogy folyton elejtettem a jegyzeteimet, és kiment a fejemből az összes dátum, amit kikerestél nekem, Hermione. Aztán felállt Lucius Malfoy, előadta a mondókáját, és a bizottság pontosan azt csinálta, amit parancsolt nekik...
