Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Két nap múlva elérkezett Harry szülinapja. S tegnap csatlakoztak hozzánk Fleur szülei és a kishúga is. Mikor leértem Ginnyvel a konyhába Harryék már ott voltak. Bill és Monsieur Delacour épp végeztek a reggelivel.
—Boldog születésnapot, Harry!- léptem mellé, majd átöleltem. —Az ajándékomat viszont csak később kapod meg.
—Nem kellett volna semmit venned...
—Dehogynem!- szóltam közbe, majd leültem az asztalhoz.
Ekkor Mrs. Weasley fordult Harryhez.
—Arthur megkért, hogy a nevében is kívánjak neked boldog tizenhetedik születésnapot. Korán kellett indulnia munkába, de azt ígérte, vacsorára hazaér. Ott van az ajándékunk a kupac tetején.
Harry is leült, és kibontotta a mutatott szögletes kis csomagot. Egy aranyóra volt benne, hasonló Ronéhoz, amit ő kapott a születésnapjára.
—Régi szokás órát ajándékozni, mikor egy varázsló nagykorú lesz.- Mrs. Weasley kicsit aggódva pislogott Harryre. —Sajnos ez nem vadonatúj, mint Roné volt... Fabian bátyám öröksége, ő pedig nem igazán vigyázott a holmijaira... egy kicsit horpadt a hátulja, de...
A mondat vége nem hangzott el - Harry felpattant, és átölelte az asszonyt, aki nagy pislogva viszonozta a tettet.
A születésnapi vacsora akkor is meghaladta volna az Odú konyhájának kapacitását, ha nem egészül ki a társaság Charlie-val, Lupinnal, Tonksszal és Hagriddal - így hát ezúttal a kertben terítettünk. Fred és George bűbájjal rábírtak egy lila lámpást - amelyek mindegyikén egy nagy 17-es szám virított -, hogy lebegjenek a sorban felállított asztalok felett. Mrs. Weasley gondos ápolásának köszönhetően George sebe szépen gyógyult; azonban én még mindig nem tudtam megszokni a sötét lyukat a fiú fején, hiába vicceltek vele annyit az ikrek.
Én és Hermione végül egy közös ajándékot csináltunk Harrynek, ami nem más volt mint egy strandlabda méretű cikesz torta.
—Utat kérünk, utat kérünk!- szóltam, hogy Hermionéval épségben jutassuk el a tortát Harryhoz.
—Ez fantasztikus, lányok- hálálkodott Harry, mikor a torta helyet foglalt az asztal közepén.
—Ugyan, semmiség- felelte Hermione.
—Ideje lenne, hogy apa hazataláljon.- szólt fojtott hangon Charlie. —Anya kezd ideges lenni.
Erre a mind ránéztünk Mrs. Weasley-re. Az asszony beszélgetni próbált Madame Delacourral, de közben szinte másodpercenként a kapu felé pislogott.
—Azt mondom, kezdjük el Arthur nélkül- fordult végül az egybegyűltekhez. —Biztos nem tud elszabadulni a... Ó!
Mindenki egyszerre pillantotta meg a jelentést: egy fénycsík röppent be a kertbe, hogy egy szempillantás múlva megállapodjon az asztal fölött; ott fénylő, ezüstös menyétalakká változott, mely a hátsó lábára állt, és Mrs. Weasley hangján így szólt:
