Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A bál utáni napok gyorsan teltek. Harry pedig még mindig nem tudta a második próba titkát.
—De hát azt mondtad, már rég kitaláltad a titkot!- szólt Hermione szemrehányóan.
—Halkabban!- intette le Harry. —Van még néhány homályos részlet...
Ő, én, Ron és Hermione a bűbájtanterem leghátsó zugában ültünk, négyen egy közös asztalnál. Órai feladatul azt kaptuk, hogy gyakoroljuk a begyűjtőbűbáj ellentétét - a távtaszító bűbájt. Hogy elkerülhetőek legyenek a teremben ide-oda röpködő tárgyak okozta balesetek, Flitwick professzor egy-egy rakás kispárnát osztott ki a csoport tagjainak, mondván, hogy azzal gyakoroljunk. Sajnos a gyakorlat nem igazolta elképzelését. Neville ugyanis olyan rosszul célzott a bűbájjal, hogy a kispárnák helyett rendszeresen súlyosabb dolgokat távtaszított el - többek között magát Flitwick professzort.
—Szálljatok már le egy percre arról a nyomorult tojásról!- sziszegte ingerülten Harry, miközben a professzor rezignált arccal elröppent mellettük, hogy aztán egy könyves szekrény tetején landoljon. —Most nem a tojás az érdekes, hanem Piton és Mordon...
Ezen az órán nyugodtan beszélhettünk bármilyen bizalmas témáról, mivel a többiek olyan remekül szórakoztak, hogy eszükbe se jutott hallgatózni. Az elmúlt fél órában Harry fojtott hangon elhadart részletekben beszámolt nekünk az éjszakai kalandjáról.
—Piton azt mondta, Mordon is átkutatta a szobáját?- suttogta csillogó szemmel Ron, miután egy pálcasuhintással távtaszított egy kispárnát (ami aztán szépen leverte Parvati süvegét.) —Ez nagyon érdekes... szóval Mordonnak nemcsak Karkarovot kell szemmel tartania, hanem Pitont is?
—Hogy kell-e neki, azt nem tudom, de hogy szemmel tartja, az biztos- felelte Harry, s közben szórakozottan megpöccintette pálcáját, aminek következtében párnája lustán lepottyant a földre. —Mordon valami olyasmit mondott, hogy Piton csak azért lehet a Roxfortban, mert kapott Dumbledore-tól egy második esélyt...
—Micsoda?- hüledezett Ron, s közben a következő párnát a csillár érintésével a tanári asztalra küldtem. —Harry... lehet, hogy Mordon azt gondolja, Piton dobta be a neved a Tűz Serlegébe?
—Ugyan már, Ron- legyintett Hermione. —Nem emlékszel? Egyszer már meggyanúsítottuk Pitont, hogy merényletet tervez Harry ellen. A végén kiderült, hogy éppen ő mentette meg Harry életét.
Miközben beszélt, távtaszított egy párnát - az átrepült a termen, és abban a ládában landolt, ahova a feladat szerint valamennyiünknek céloznia kellett.
—Nem érdekel, mit mond Mordon- folytatta Hermione. —Dumbledore tudja, mit csinál. Akkor is igaza volt, amikor felvette Hagridot meg Lupin professzort, pedig nekik aztán nem sokan adnának munkát. Biztos, hogy Piton is megérdemli a bizalmat, akkor is, ha egy kicsit...
