Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
—Hogy üljünk fel a lovakra, ha egyszer nem látjuk őket?- kérdezte Ron.
—Segítek!- szólt Luna, és odalépett hozzánk. —Gyertek!
Odavezetett minket a lovakhoz, egyenként felsegített minket egy-egy állat hátára, végül felszólított minket, hogy kapaszkodjunk erősen thesztráljuk sörényébe. Utána ő is felült az egyik állat hátára.
—Készen álltok az indulásra?- kérdezte Harry.
Mindenki bólintott.
—Helyes...
Harry ránézett love fekete fejére.
—London, Mágiaügyi Minisztérium, látogatók bejárata- mondta bizonytalanul. —Öhm... ha tudod, hogy merre van...
A thesztrál egy másodpercre mozdulatlanná dermedt, aztán hirtelen mozdulattal kitárta szárnyát, és elrugaszkodott a földtől. Aztán ez történt a többi lóval is.
Gyorsan összeszorítottam a térdem, és gyorsan átöleltem a thesztrál nyakát, mert éreztem, hogy csúszni kezdtem az állat csontos fara felé. Sosem utaztam még ilyen szédítő sebességgel. A thesztrál pillanatok alatt elhúzott a kastély fölött. Az arcomat csípte a hűvös levegő. A zúgó szélben szememet összehúzva hátranéztem - Kate, Ginny és Neville ott repültek mögöttem, mellettem Luna és Hermione volt. Legelől pedig Harry és Ron volt.
Magunk mögött hagytuk a roxforti birtokot, majd Roxmorts falut is. Hegyeket, folyókat pillantottam meg a mélyben.
A táj aztán alkonyi homályba borult. Az apró ezüstcsillagok pöttyözte ég vörösesfeketévé sötétedett. Még mindig szorosan átöleltem a lovam nyakát, s buzdító gondolatokkal igyekeztem még nagyobb sietségre ösztökélni az állatot.
Mennyi idő telhetett el azóta, hogy láttam Siriust a föld alatti terem padlóján? Meddig bír még Sirius dacolni Voldemort akaratával?
Kitartóan repültünk az egyre mélyülő sötétben. Ekkor a thesztrál hirtelen előrebukott. Végre ereszkedni kezdtünk...
Egyre dagadó és kerekedő narancssárga fények vettek körül minket; épületek tetejét pillantottuk meg, autólámpák tűntek fel, és kivilágított ablakok. A thesztrál meglepően puhán ért földet, akár az árnyék.
Lecsusszantam a ló hátáról, majd lesegítettem Kate-et a thesztrál-ról.
—És most merre?- kérdezte Luna.
—Erre!- felelte Harry.
Megindult a nem messze tőlünk lévő telefonfülkéhez.
—Gyertek már!
Ron, Hermione és Ginny engedelmesen beléptek a fülkébe, aztán Kate, Neville és Luna is bepasszíroztak magukat. Aztán én és Harry is bepréseltük magunkat a fülkébe.
