Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hermione felsikoltott. Black talpra szökkent. Én pedig úgy összerándultam, mintha áramütés ért volna.
—Ez a fúriafűz mellett találtam- szólt Piton, azzal a padlóra dobta a láthatatlanná tévő köpenyt. Közben gondosan ügyelt rá, hogy pálcája hegye végig Lupin mellkasára mutasson. —Hasznos egy holmi, Potter. Köszönöm...
Piton kissé kifulladtnak tűnt, de az is látszott, hogy alig bírja elfojtani diadalmas vigyorát.
—Biztosan érdekel, hogy honnan tudtam, hogy itt vagytok- folytatta kárörömtől csillogó szemmel. —Nos, egyenesen a szobádból jövök, Lupin. Mivel ma még nem vetted be az orvosságodat, gondoltam, átviszek neked egy serleggel. Az előzékenységem el is nyerte jutalmát... Az asztalodon ugyanis találtam egy ismerősnek tűnő térképet. Elég volt egy pillantást vetni rá, és máris megtudtam mindent, ami érdekelt. Láttam, amint végigifutsz az alagúton...
—Perselus- szólt közbe Lupin, de Piton letorkolta.
—Dumbledore nem hitte el nekem, hogy te segítettél Blacknek bejutni a kastélyba. Hát most itt a bizonyíték. De azt még én se gondoltam volna, hogy van képetek megint ezt a viskót használni búvóhelynek...
—Félreérted a helyzetet, Perselus- rázta a fejét Lupin. —Nem hallottál mindent. Megmagyarázom... Sirius nem azért jött, hogy megölje Harryt...
—Az Azkaban két fogollyal lesz gazdagabb ma este.- Piton szeme megszállottan csillogott. —Kíváncsi vagyok, mit fog szólni ehhez a fordulathoz Dumbledore... Váltig állította, hogy nem kell tartanunk tőled... Remus Lupin, a szelíd vérfarkas...
—Térj észhez, Perselus- szólt csendesen Lupin. —Egy gyerekkori sérelem miatt képes lennél visszaküldeni egy ártatlan embert az Azkabanba?
BUMM! Piton pálcája végéből három vékony, kígyószerű kötél röppent ki. Az egyik rátekeredett Lupin szájára, a másik kettő gúzsba kötötte a csuklójánál és a bokájánál fogva. Lupin megingott, majd egyensúlyát vesztve a padlóra zuhant. Black dühösen felhorkant, s már fordult, hogy rávesse magát Pitonra, de az számított a támadásra. Pálcájával egyenesen Black szeme közé célzott.
—Adj rá okot- sziszegte. —Adj rá okot, és esküszöm, megteszem.
Black megtorpant. Piton és ő gyűlölettől eltorzult arccal néztek farkasszemet.
Megkövülten meredtem rájuk; fogalmam sem volt, kinek higgyek. Hermionéra, majd a fiúkra néztem, de úgy tűnt, ők is épp olyan tanácstalanol, mint én magam. Ron még mindig a kapálózó Makesszal vesződött, Hermione viszont most tett egy tétova lépést Piton felé, és megszólalt:
