f i f t y - t w o

443 33 13
                                    

TODAY
London, airport

Nem sokára a jelenbe érek a kis monológjaimmal, de sajnos ezek sem adnak elég erőt és bátorságot ahhoz a helyzethez, amiben éppen vagyok. Hiába idézek fel minden egyes fontos percet nem jutok döntésre. Az agyam és a szívem mind-mind mást akar. Nehéz, de lassan itt az idő meghozni azt, ami most a legnehezebb. De addigis még egy pár pillanat a múltamból, hátha közelebb hozza a jelenem.

2016. 06. 15.
Boston

- Nem, Ethan - nevettem el magam. - Nem megyek el veled randizni - nevetgéltem tovább.

- Te mondtad, hogy fejleszteni kell a képességeimet ezen a téren - tárta szét a karjait. - Itt a lehetőség.

- De ez nagyon beteg - vontam össze szemöldökeimet, miközben a hátamon feküdtem és a fejem lelógott az ágyról, ezért fejjel lefelé láttam a fiút.

- Úgy képzeld el, mint egy kiképzést - gondolkodott. - Te a mester, én a tanítvány - erre kitört belőlem a nevetés ismét. - Jó, és mindent én állok.

- Ebben az esetben - csillant fel a szemem egy pillanatra. - Benne vagyok.

- Egyből gondoltam - forgatta meg a szemeit. - Akkor holnap - kacsintott rám.

- Nem gondoltam volna, hogy az első Cole utáni randijaim egyike veled lesz - ráztam mosolyogva a fejemet.

- Ez diszkrimináció - ráncolta a homlokát. - Miért ne randizhatnánk?

- Mert ezer éve legjobb barátok vagyunk. Ez nagyon fura lesz.

- Abba nem gondoltál bele, hogy mivel én ismerlek a legjobban, ezért mindent úgy csinálhatok, ahogy tudom, hogy szereted, így ennél tökéletesebb randid nem is lehetne?

- Végülis - gondolkodtam el. - Egy próbát megér. Rég nevettem egy jót.

- Na látod. De most megyek és megszervezem életed legjobb randiját - tápászkodott fel. - Csókollak, Blaire! - küldött egy puszit a levegőben, majd eltűnt.

- Szia, Ethan - köszöntem el én is.

Izgatottan vártam a másnapot, hiszen végre valami képes volt kiszakítani a monoton hétköznapokból.

A Cole dolog azóta változatlan volt, de talán kezdtem ténylegesen túltenni magamat rajta. Legalábbis minden erőmmel azon voltam, hogy ez így legyen. A közösségi oldala természetesen ezerrel pörgött és mikor láttam róla egy-egy tökéletes képet, akkor a szívem szinte kifacsarodott, de próbálkoztam.

Közben a párizsi egyetemi felvételim pontjait vártam és az esélyeimet latolgattam egy újabb kiszakadási lehetőségre a távolba. Pár nap választott el attól, hogy megtudjam mi is lesz a sorsom, de az a pár nap a végtelenségnek tűnt.

2016. 06. 16.
Boston

Izgatottan ébredtem másnap és azon kezdtem gondolkozni, hogy vajon Ethan mit találhatott ki. Ötletem sem volt, hogy mi lesz a program, de tényleg valami jóra számítottam.

Blaire Evans
Hova megyünk?
Mit vegyek majd fel?

Ethan Moon
Valami csinit.
De nem leplezem le a dolgaimat.

Blaire Evans
De kényelmesen csinit?
Vagy puccosan csinit?

Ethan Moon
Legyen inkább kényelmes.
De csini ;)

j u s t  f r i e n d s ? ✔️Where stories live. Discover now