○○○
◇TODAY◇
London, airportSajnos, az az utolsó csepp is lecsöppent és az én poharam is kifolyóban volt. Nem igazán éreztem utána semmi mást, csak fájdalmat. Nem ettem, nem beszéltem és a szobámon kívülre csak akkor merészkedtem, mikor iskolába kellett mennem. Mindenki érzett már olyat, hogy ennél rosszabb már nem lehetne. De igenis tudd, hogy rosszabb mindig lehet. A legrosszabbnál is van rosszabb. Megalázhatnak és földbe taposhatnak, de amíg meg van a tartásod és a magabiztosságod, addig te állsz a nyerő oldalon. De, ha mindez elveszik, akkor alulra kerülsz és te leszel a vesztes.
○○○
◇2014.08.31.◇
Boston- Felelsz vagy mersz, Blaire? - nézett rám Cole. Már végig játszottunk vagy hat kört és eddig halasztgathattuk azt, hogy egymástól kérdezzünk, de úgy látszott, Cole nem bír magával.
- Felelek - forgattam meg a szemeim. A levegőben tapintani lehetett a feszültséget. Nancy tágra nyitott szemekkel fürkészte az arcomat, majd Cole-ra nézett és várta a kérdést.
- Mi a legféltettebb titkod? - bökte ki végre a várt kérdést.
- Nincsen - mondtam, fékezve a kitörni keszülő indulataimat.
- Naaa. Biztos van valami - lökött meg vigyorogva.
- Mondom nincs - nagyot sóhajtottam, hogy lecsillapítsam magam.
- Ezt nem akarom elhinni - dőlt hátra a székén, felháborodást színlelve.
- Kussoljál már és haladjunk a következő körrel - csattant fel Nancy, mire mindenki rászegezte a tekintetét. - Mi van? - tárta szét a karját, majd egy nagyot szippantott a koktéljából.
- Blaire, eljössz piáért? - nézett rám Ethan, aki nem rég tért vissza hozzánk.
- Igen - pattantam fel, kihasználva a lehetőséget, hogy eltűnjek az asztaltól. - Ezer hála - sóhajtottam fel megkönnyebbülve.
- Ez így elég kínos lesz az este hátralévő részében.
- Nekem mondod? Tudod milyen szinten kell fékeznem magam, ahogy ott ül mellettem és belevigyorog a képembe?
- Nancy azért nem nagyon szégyenlősködik. Simán leoltja - röhögte el magát, majd felvette az italokat és visszaindultunk az asztalhoz.
- Sean az előbb meg is kérdezte, hogy kavartak-e - ismertem be lesütött szemekkel.
- És mit mondtál? - nézett rám kíváncsian.
- Azt, hogy nem. Mit mondtam volna? - tártam szét a karomat.
Megérkeztünk az asztalhoz, ahol továbbra is folytatódott a játék, csak Sean nem ült ott.
- Hol van? - néztem Nancyre.
- Elment mosdóba. Nyugi, kézben tartom a helyzetet - mosolygott rám biztatóan. - Ha már ez az idióta nem bír viselkedni - biccentett fintorogva Cole felé.
- Nem is csináltam semmit - emelte fel a kezét felháborodva.
- Szerencséd - förmedt rá a lány, majd visszadőlt Craig mellkasára.
![](https://img.wattpad.com/cover/142564780-288-k627941.jpg)
YOU ARE READING
j u s t f r i e n d s ? ✔️
RandomTörténet egy különös barátságról, amely már a kezdetektől tart. Blaire és Ethan pelenkás koruk óta ismerik egymást. Az évek során olyan kötelék alakult ki a két fiatal között, ami mára már szakadhatatlan. Vagy mégsem? Egy váratlan fordulat és megvál...