○○○
◇TODAY◇
London, airport
Abban az Ethan nélküli pár hónapban, valami teljesen megváltozott bennem. Olyan embereket ismertem meg és tekintettem a barátomnak, akikre máskor eddig rá sem néztem. Belekerültem egy baráti társaságba és Ethan is. Nem beszéltünk és nem is kerestük egymás társaságát. Nekem fájt, de ő nem foglalkozott velem. Közben elkezdtem Seannal randizgatni, aki kedves és figyelmes volt velem. A suliban a menő fiút képviselte, de mikor velem volt megváltozott. Nancyvel is nagyon bensőséges kapcsolatot alakítottam ki, de mégsem volt olyan, mint anno Ethannel. Mindent megbeszéltünk és minden titkomat tudta. Vagyis majdnem mindet. Anya nagyon sokáig tartott ki az Ethan-os barátság mellett, de láttam rajta, hogy nem bánja, ha Nancyvel is barátkozom. Apával viszont egyre többet veszekedtek. Napok teltek el azzal, hogy egymás fejéhez vágtak kisebb nagyobb dolgokat.
○○○
◇2014.03.25.◇
Boston
Lassan már megszoktam, hogy minden nap arra kellett felébrednem, hogy anyám szidja apámat, apám meg őt. Mióta ez megy, nem sok időt töltök itthon. Reggel korán megyek suliba, estig pedig Seannal vagy Nancyvel vagyok. Ma is ez volt a terv. Gyorsan felöltöztem, majd a táskámat a vállamra kapva lesiettem a lépcsőn.
- Elmentem - kiáltottam el magam, hátha észre vesznek a nagy veszekedés közepette. Apa biccentet, majd tovább folytatta a szócsatát. Anyu mit sem törődve apuval, odasétált hozzám és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Legyen csodaszép napod - nyitotta ki nekem az ajtót.
- Neked is - mosolyodtam el, majd elindultam a suli felé. Már megszoktam, hogy minden reggel Rebecca vihogását kell hallgatnom, így felkészülve, a fülemben a fülhallgatómmal sétáltam. De ma nem került erre sor, mivel a lány egyedül tipegett mögöttem. Nem tudom hol volt Ethan, de az biztos, hogy a lány kicsit zaklatott volt. Mit sem törődve ezzel léptem be a suliba, ahol Nancy várt.
- Jó reggelt - ásította.
- Jobbat - ismételtem meg mozdulatát, majd elindultam vele a folyosón.
- Sean keresett - csicseregte a lány.
- Majd megkérdezem mit akar - legyintettem.
- Szerintem elég sürgős - mutatott a szekrényem előtt álló fiúra.
- Majd találkozunk törin - intettem neki és a srác felé mentem.
- Jó reggelt, bébi - smárolt le.
- Neked is - taszítottam olyan távol magamtól, hogy a szemébe tudjak nézni. - Mondta Nancy, hogy...
- Már nem fontos - tapasztotta újra számra sajátját. Nyaka köré kulcsoltam a kezeimet és hagytam, hogy nyelvünk könnyed táncot járjon. A fiú még közelebb préselt magához és úgy csókolt tovább. Nem tudom hány perc telhetett el, de már csak a csengő hangja választott szét minket. Még utoljára nyomtam egy puszit a szájára, majd a szekrényembe túrtam a cuccaimat kutatva. - Muszáj órára menned? - ölelt át hátulról és állát a vállamra támasztotta.
- Töriből szeretnék sikeresen leérettségizni majd, szóval igen - csuktam be a szekrényt és szembe fordultam vele.
- Szerintem ezen inkább nekem kéne aggódnom - röhögte el magát. - Egyszer te is lóghatsz, bébi - nyöszörgött.
أنت تقرأ
j u s t f r i e n d s ? ✔️
عشوائيTörténet egy különös barátságról, amely már a kezdetektől tart. Blaire és Ethan pelenkás koruk óta ismerik egymást. Az évek során olyan kötelék alakult ki a két fiatal között, ami mára már szakadhatatlan. Vagy mégsem? Egy váratlan fordulat és megvál...
