A mai fejezetet a következő embereknek ajánlom:
Köszönöm, hogy visszajeleztetek nekem, nagyon jól esett és a ti kedvetekért jöttem egy extra hosszú résszel! (Legalábbis Útvesztő viszonylatban.) Jó olvasást!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mikor bekanyarodtak az utolsó sarkon, az elsők, akiket megláttak, azok Thomas és Newt voltak. A Kapuban álltak és egymással beszélgettek, de amint észrevették őket, rögtön abbahagyták és hamarosan Thomas kiáltott ki hozzájuk.
- Teljesen elment az eszetek?!
- Ajjaj - sandított Minhóra Lucy. - Elég zabosnak tűnik.
- Végül is csak a Siratók után rohantál, én meg utánad mindenféle fegyver nélkül - mosolygott Minho úgy, hogy még a fogai is kilátszottak. Lucy nem is emlékezett rá, mikor látta ezt utoljára és most döbbent rá, mennyire hiányzott neki. - Elég nagy őrültség volt, valljuk be.
Ahogy közeledtek a Tisztáshoz, Lucy végigmérte az előtte álló két fiút. Thomas sértetlennek tűnt, Newt azonban egy fehér törölközőt szorított a fejéhez, ami már át is ázott vérrel. Automatikusan felgyorsított és szinte a fiú nyakába ugrott, amint visszaért.
- Mi történt? Úristen, ugye jól vagy? - hadarta, miközben elszedte a törölközőt, hogy megnézze Newt sebét. A fiú haja kicsit megnehezítette a dolgot, de sikerült kivennie egy hét centis vágást a fejbőrén, amiből még mindig folyt a vér.
- Gally fejbevágott egy deszkával, mikor letépte azt az ablakról - felelte Newt, megmosolyogva a lány aggodalmaskodását. Lucy közben újrahajtogatta a törölközőt, hogy megkeresse a még tiszta részeit, majd visszaszorította a fiú fejére, miközben a szemein nézte, hogy nincs-e agyrázkódása. - Bököttül fáj, de amúgy jól vagyok.
- Mit keresett ott Gally? - kérdezte most Lucy, aki azért végigtapogatta Newt fejét, hogy biztos nem kerülte el semmi a figyelmét. A vérző sebét leszámítva azonban tényleg nem volt semmi baja. - Amíg fent voltam a Kilátóban, addig nem láttam, szóval azután kellett megérkeznie, hogy harcba szálltam a Siratókkal.
- Egyszer csak berontott a szobába, ahol voltunk - kezdte mesélni Thomas, aki szemmel láthatóan küzdött azzal, hogy visszatartsa a mosolyát (de mi oka volt mosolyogni?). - Teljesen megőrült. Arról kezdett kiabálni, hogy a Siratók minden éjjel elviszik egyikünket, amíg vége nem lesz. Aztán letépte a deszkákat az ablakról, majd hagyta, hogy a Sirató elvigye.
- Azt a minden éjjel egyet dolgot nekem is mondta - lépett egyet hátra Lucy, miután megbizonyosodott, hogy Newtnak tényleg nincs más sérülése. - Mielőtt a Siratók levitték volna a Sirató-odúba.
- Szóval odamennek? - kérdezte Newt. - Tényleg az a tanyájuk?
- Bingó - felelte Minho. - Hogy vannak a többiek?
YOU ARE READING
The Maze Runner: Angel in the Maze
FanfictionAz Útvesztőben két éve dolgoznak a fiúk azon, hogy valami kiutat találjanak. Amikor a Doboz - mint mindig - ebben a hónapban is megérkezik, mindenki megrökönyödésére egy lányt hoz fel. Aki nem csak éles eszű és szókimondó, hanem kiváló harcos is és...
