Playground /Larry Stylinson/

Twenty four

Harry
Nagyon sajnálom hogy Lou pont most sérült le, amikor a féléves évfordulönk van- gondoltam magamban miközben a bérelt kocsimban ültem és mentem Louishoz az egyik korházba. Várjunk csak. Melyik korházba kell mennem?

Louis

-Komolyan gondolod, hogy ez most tényleg kellett? Mármint, nem hiszem hogy ez jó ötlet volt hogy hazudsz Harrynek csak azért hogy idejöjjön, és megünnepeljétek hogy fél éve együtt vagytok...-mondta Jeff, és aggodalmas fejet vágott.
-Ne aggódj amiatt. Nem lesz gond, viszont ha hív hogy hova jöjjön, te beszélj vele, és mondd meg neki hogy jöjjön ebbe a hotelbe.-mondtam neki és megveregettem a vállát.-Köszi hogy eljöttél velem Los Angelesbe csak emiatt.
-Ezért vagyunk barátok... De azért majd jösz nekem eggyel.
-Mindenképp. Kösz haver, mégegyszer.-öklöztem le vele, mert menni készült, és nekem is dolgom volt.
Miután Jeff elment, gyorsan előkészítettem a Harrynek szánt ajándékomat, vagyis egy papírrepülős nyakláncot. Fél éve vagyunk együtt. Olyan gyorsan szalad az idő... És én szeretem Hazzt. Sőt. Ő az életem szerelme, már akkor tetszett, amikor a focipályán megláttam. Amikor anno a szülinapján mögé léptem hogy leszedjem a kendőt a szeméröl, majdnem hozzádörgöltem magam formás fenekéhez, és akkora merevedésem volt, mint egy hegy, csak akkor tudtam lecsillapodni amikor elment átöltözni. És ennek már fél éve...
Azóta ugye már egy csomó dolog történt, kisebb veszekedések, amik békeszexbe mentek át mikor valamelyikünk beismerte hogy hibázott és még sok más dolog. Egyszer viszont majdnem szakítottunk, amikor Harrynek gondja volt a munkahelyén és este részegen jött haza. Majdnem akkor is lefektetett, sőt az inkább mág megerőszakolás lett volna, mivel egyáltalán nem akartam a részeg Harryt. Aztán másnap arra persze emlékezett hogy nem akartam vele lefeküdni, szegény azt hitte hogy van egy másik férfi az életembe, de elmondtam neki hogy én csakis az övé vagyok. -Hirtelen felkaptam a fejem, amikor nyílt az ajtó, majd a bongyori fürtök helyett a barna szemü felzselézett hajú barátom, Jeff lépett be rajta.
-Na, mi a szitu?-kérdeztem tőle.
-Beszéltem Harryvel. Kicsit furcsállja hogy nem a korházba kell mennie, de azt mondtam neki hogy csak kibicsaklott a bokád így az orvosok elengedtek.
-Szuper. Nagyon köszönöm. Tényleg ezer hálám.

Harry
Felhívtam Jeffet, hogy melyik korházba kell mennem, de azt mondta hogy elengedték Lout, mert csak a bokája bicsaklott ki.

Ez érdekes, mert amikor először hívott Jeff, azt mondta hogy eltört a lába... Mindegy, biztosan megijedtek hogy valami nagyobb baj történt vele...
Na mindegy. Amikor megláttam a hotelt ahova kellett jönnöm, egy kicsit meglepődtem, ugyanis a szálloda 5 csillagos volt, és egyszerűen káprázatos volt. De tényleg. Nagy meccs lehetett volna, ha egy ilyen szállást kaptak Louisék. Elismerésem a csapatának.
Bementem és oda is mentem a recepcióra.
-Jónapot kívánok. Azt szeretném megkérdezni, hogy melyik szobában lakik Louis Tomlinson.
-Öhm, mindjárt megnézem. -mondta a nő, majd el is kezdett valamit-gondolom Louis nevét-belepötyögni a gépbe.- Meg is van. 69. Szoba, első emelet.
Hmm... elég egy perverz szám...-gondoltam magamban majd elmosolyodtam.
-Köszönöm.
Elindultam a szoba felé. Amikor felértem, és végre megtaláltam a megfelelő szobát, felsóhajtottam, majd benyitottam a szobába.