Playground /Larry Stylinson/

Season 2/Thirty Sixth

Louis
Brad mellett ülve kérdeztem hogy hol van a raktár, mennyi idő Anne házától és mikor érünk oda.
-Louis nyugi már-elégelte meg, amikor már tíz perce nem hagytam békén.-Amúgy meg mit idegeskedsz? Harry jól van nem? Ez a lényeg.
-Nem tudhatod hogy mit csinált vele az apja. Lehet hogy kék-zöld foltokkal a testén mondta azt, hogy minden oké. Vagy rosszabb.
-Nyugi már komolyan. Nem lesz semmi baja. Amúgy meg itt vagyunk.-mondta, mire felkaptam a fejem és körülnéztem. A sötétség miatt nem láttam tul sok mindent, de egy elég nagy épület elött parkoltuk le a kocsit. Az épület elött tényleg ott voltak a rendőrök és a mentők, én pedig reménykedtem benne hogy nem Hazz lesz az akit holtan hoznak ki, hogyha valaki meghalt. Addig a negyed óráig bármi történhetett na....
Idegesen szálltam ki a kocsiból és már mentem is, futottam az épületbe Harryt keresve. A rendőrök persze visszatartottak, mondták hogy ez egy nyomozás helyszíne és idegen nem léphet be, de engem ez nem érdekelt. Csak azt akartam hogy a szerelmemet a karjaimban tarthassam, tudva hogy jól van és minden rendben lesz.
-De uram látnom kell a barátomat. Tudnom kell hogy jól van.
-Én ezt értem, de idegeneket akkor sem engedhetünk be az épületbe.-már idegesen ráordítottam volna a férfira, hogy én akkor is bemegyek, amikor láttam Harryt kijönni, egy rendőr és egy piercinges srác kiséretében. A méreg és idegesség amit akkor rögtön kiadtam volna magamból, rögtön elmúlt amint megláttam. Viszont nem maradtam sokáig egy helyben, azonnal odafutottam hozzá és konkrétan a nyakába ugrottam, miközben a könnyek folytak le az arcomon. Rátapadtam a szájára és azonnal nyelvemmel átfutakodtam a szájába, ezuel elmélyítve csókunkat. Szinte óráknak tűnt ameddig csókolóztunk, számomra mégsem volt ez elég. Csak beletúrtam a hajába és faltam ajkait, miközben még mindig folytak a könnyek az arcomról.
-Édesem-mondta Harry, amikor elszakadt az ajkaimtól.-Ne sírj Lou. Minden rendben van. Vége van.
-Aaa...annyira féltem hogy nem kaplak vissza.-mondtam akadozva, mert még mindig nem tértem magamhoz. Olyan mérhetetlen örömöt éreztem, amikor megláttam és érzékeltem hogy ép és egészséges, hogy nem bírtam elhinni.
-Nyugi Lou. Minden oké. Vége.-mondta Harry, folyamatosan nyugtatgatva engem és már megint rajtam volt a sírás. Már attól elsírtam volna magam, hogy újra hallhatom a hangját. Azt a gyönyörű, mély hangját, amivel belesúg a fülembe, újra beletúrhatok hosszú göndör fürtjeibe és újra csókolhatom vörös ajkait, amelyek rengeteg gyönyört okoztak nekem, ebben az elmúlt háromnegyed évben.
-Szeretlek.-suttogtam neki. Mikor kiváltam az öleléséből, akkor érzékeltem, hogy nem vagyunk egyedül, mindenki látta és hallotta ahogy letámadtam Harryt. Nem akartak beleszólni, amiért hálás vagyok, de most hogy végre Hazz is tud másra is figyelni mint rám, egy rendör jött hozzánk oda, az amelyik akkor volt Harry mellett amikor kijöttek az épületböl.
-Jóestét. Forbes tizedes vagyok-nyújtotta a nő a kezét, amit elfogadtam.- Tudom, hogy nem ön volt az akit elrabolt az a szélhámos alak, de a párja mesélt róla hogy már többször zaklatta önöket a tettes. Erröl lenne szó.
-Igen, már Május óta tart hogy mindenféle bűncselekménynek az áldozatai vagyunk, de nem csak mi ketten, hanem még három barátunk is. Önöket azért nem vontuk bele, mert megfenyegettek minket.-mondtam.
-Értem, és azt megtudhatom hogy mivel fenyegette meg önöket?
-Azt mondta hogyha bevonjuk a rendőröket akkor meghalunk.-válaszoltam, mire biccentett hogy értette és mindent felírt a füzetébe.
-Rendben, azt megtudhatom hogy ön vagy a párja került-e halál közeli helyzetbe?
-Igen, nem is egyszer.
-Értem. Mostanra ennyit szerettem volna kérdezni, holnap után, ha kérhetem, fáradjanak be egy kihallgatásra, mindenkit aki ennek a részese volt, kihallgatunk, szóval értesítsék a három további áldozatot is. Az biztos hogy nem fogja megúszni a gazember, a tetteiért akár 20-30 évet is kaphat, hacsak nem szerez be egy jó ügyvédet. És azt ajánlom, önök is tegyék.
-Rendben, köszönjük szépen Mrs Forbes.
-Én csak a munkámat végzem.-mondta, majd elköszönt tőlünk és oda ment a piercinges fiúhoz akit Harryvel láttam kijönni a raktárból, mi pedig Harryvel egymás kezét fogva mentünk a kocsihoz ahol Brad már várt ránk. A kocsiban ült, így mi is beültünk, mindketten hátra.
-Szia Harry. Minden oké?-kérdezte Brad barátomtól.
-Persze minden rendben. Letartóztatták az apámat. Ő volt a tettes, de végre a börtönben fog rohadni.-mondta Harry szemrebbenés nélkül, megkönnyebbülve.
-De mondott valamit, hogy miért csinálta?
-Igen, azt mondta hogy én tehetek mindenről, hogy megkeserítettem az életét és hogy miattam kellett elmennie otthonról. Azért, mert bevallottam hogy meleg vagyok, ő pedig homofób. Gyűlöli a melegeket, engem is megutált, amikor bevallottam. Azt mondta hogy takarodjak a házából, én pedig ezért költöztem Doncasterbe. Anyám másnap, mint kiderült kitette az apámat, aki pedig kitervelte a bosszút és majdnem meg is valósította, de tul béna volt, mi pedig túlságosan kiismertük.-monda Hazz.
-És még a bíróságon találkozunk vele... az tuti. Jó is lesz az a nap...-mondtam egy kicsit idegesen, mire Hazz szorított egyet a kezemen, hogy nem lesz semmi gond. Ezt kétlem, bár ki tudja? A lényeg az, hogy Harry velem van, és együtt mindent megoldunk.
Haza, azaz Anne-hez érve, Anne is ugyanúgy mint fél órával ezelött én, megölelte fiát, és vagy 10 percig öltelték egymást, majd csináltunk mást mint lefürödtünk, és mentünk is aludni, mert ez a nap fárasztó volt. Nem gondoltam volna hogy egy nap alatt hazakerül Harry, de nagyon örültem neki hogy így lett. Egymás karjaiban aludtunk el, mintha ez az egész rablás meg sem történt volna, majd másnap reggel kipihenve magunkat, végre boldogan keltünk fel és felszabadulva éreztük magunkat. Hiszen most már hivatalosan is szabadok vagyunk.

Sziasztook☺️☺️
Meg is érkeztem a második évad 36.részével, ami azt jelenti hogy még 4 rész és vége ennek a blognak. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen készülök nektek valamivel, aminek fogtok örülni, mert ez bizony nem egy rövid 5-10 részes történet lesz, hanem ehhez hasonló lesz a fejezetek száma. Annyit elárulok, hogy amikor mutattam a barátaimnak, az egyik barátnő mondta hogy ebböl nagyon jó film lenne😂😂😂 Szóval... lehet egy írok egy olyan könyvet amiböl film is készülhet😂🤷🏻‍♀️🤷🏻‍♀️
Már izgulok hogy tetszeni fog-e vagy sem, de reménykedem benne hogy igen. Viszont ez csak a Playground befejezése után derül ki, mert elötte nem szeretném publikálni. Haha goni vagyok😈😈
Legyetek jók, élvezzétek a szünetet ami jövőhéten kezdődik, és ami a legfontosabb, pihenjétek ki magatokat, mindenkinek sok locsolót kívánok.☺️😘
Lots of Love
XxBogixX