Playground /Larry Stylinson/

2 Season/ Nineth

Harry

Pár perc mulva bejött a nővér és mondta hogy hagyjam Lout aludni,mert most arra van a legjobban szüksége. Egyet értettem vele, szóval elköszöntem Loutol de nem nagyon akarta hogy hazamenjek.
-Nee! Maradj velem, kérlek.
-Pici Lou, hamarosan jövök vissza, ígérem. Jó? Addig próbálj meg aludni.
-Rendben de siess vissza hozzám!
-Megígérem Lou.-mondtam neki és adtam a homlokára egy puszit. -Szeretlek.-suttogtam fülébe, majd hozzátettem:-Minden rendbe fog jönni. A többiek pedigvitt vannak kint.
-Én is szeretlek Harry.

Nem akartam elmenni. Nem akartam itt hagyni egyedül. De hülye vagyok! Hiszen itt vannak a többiek! Csak amikor be lehetett Louhoz menni, mondták a többiek, hogy én menjek be, mert én vagyok a párja.
Mielött tényleg elmentem volna haza, szoltam a többieknek hogy most nem, de egy kicsit késöbb bemehetnek hozzá mert most pihen. Mondták hogy rendben, majd bemennek hozzá 3n meg el is jöttem.
A korházból kilépve valami rossz érzés fogott el. Sejtésem sincs hogy mi lehet az, de remélem Louisval nem lesz semmi baj. Annyi biztos, hogy haza kell mennem átöltözni és lefürödni, mert fel kell frissítenem magam ahhoz, hogy jól legyek.
Hazaérve mikor kiszálltam a kocsiból, furcsa neszt hallottam. Nem nagyon izgatott, de lehet hogy kellett volna. Minden esetre amint beléptem az ajtón, rögtön bezártam azt, és levéve cipömet meg a ruháimat, már mentem is fürödni.
Tíz perc mulva mikor végeztem a fürdéssel, felöltöztem és végre ettem is valamit. Igen. Reggel történt a baleset és elötte nem is reggeliztünk, csak indultunk volna és úgy voltam vele hogy majd beugrunk valami gyorskajáért. De ehhez el sem jutottam és a gyomrom érzékelte hogy nincs mit feldolgoznia.
Gyorsan megettem egy szendvicset, majd elindultam vissza a kórházba. A fiúk otthon vannak. Niall irt is egy sms-t, pont mikor én akartam, hogy hazamennek mert szeretnének pihenni.

Mikor kiszálltam a kocsibol, éreztem hogy valaki figyel, de ahogy hátrafordultam, érzékeltem hogy senki nincs mögöttem. Fejet rázva indultam meg a korház irányába, egyenesen Louhoz. Rossz előérzetem volt, nem tudom mitöl, de ugysem lesz semmi baj. Kezdek egy kicsit paranoiás lenni. Nem tudom mi van velem, de ha ennek nem lesz vége egyhamar, én még bele fogok ebbe az egészbe őrülni. A kórterembe érve hála a jó istennek ott találtam Lout, aki az ágyán ült, és éppen evett.
-Szia Harry-köszönt Louis megörülve nekem, és azonnal letette a leveses tálat a kezéböl, én meg odamentem hozzá és az ölelésembe vontam.
-Hiányoztál Boo-suttogtam a fülébe.
-De Harry. Csak egy órája mentél el!-kuncogott édesen.
-Az mindegy. Jobban vagy?-váltottam témát.
-Ühhüm. Jobban.-bólogatott hevesen, aztán hirtelen eltorzult az arca és a fejét fogta.-Oké, még nem teljesen jó de alakul-nevetett fel, én meg odahajoltam hozzá és csókot nyomtam a homlokára, majd rendes csókba forrtunk össze.
Később bejött az orvos, megvizsgálta Lout és mondták hogy azért éjszakára bent tartják, ez nem változott, de sokkal jobb állapotban van mint amire számitottak.
Ezt az éjszakát szerintem itt töltöm Louval, a biztonság kedvéért mert nem lehet tudni hogy mit hoz a holnap. Azért remélem nem lesz semmi baj...

Sziasztok kedves olvasóim. Igen, visszatértem egy új résszel és remélem folytatni is tudom majd :-D
Remélem tetszett a rész, és sajnálom hogy ennyi ideig nem raktam ki részt.
Imádlak titeket♥♥
Lots of love
XxBogixX