Playground /Larry Stylinson/

Season 2/Thirty Third

Louis

Mikor felkeltem, Harry nem volt mellettem. Lementem a konyhába, hátha ott van, de nem. Anne még nem ébredt fel, ezért nem akartam felkelteni azzal hogy Harry nevét kiáltozom, mert nem tudom hogy hol van.
A ház összes zugát végignéztem ahol lehet Harry, de nem került elő. Visszaérve a konyhába viszont találtam egy cetlit, Harry írásával ráírva.
Boltba mentem reggeliért, minden oké. Csók, Harry.
Megnyugodtam. Hiszen csak boltba ment, én pedig halálra aggódtam magam, hogy biztos elment valahová, mert azt mondták neki, és nem jön vissza mert túszúl ejtették. Nem sokkal később Anne is felkelt. Lejött a konyhàba, és jóreggelt kívánt. Eddigre még mindig nem jött vissza Harry, kezdtem aggódni. Pár nappal ezelött azt is megmutatta hgy hol vannak a boltok. Van egy, nem is olyan messze, gyalog kb 8 perc. Tehát már régen vissza kellett volna érnie. Viszont valami aggasztott. Direkt megbeszéltük hogy nem megy el, erre elmegy. Fura...
-Hát Harry?
-Elment a boltba. De elég régen elment már. Szerinted nem esett baja?
-Nem tudom Louis, de eleve direkt megbeszéltük hogy ne menjetek most sehova, akkor miért ment el??
-Ezen gondolkodtam énis. Szerintem látta hogy nincs itthon semmi kaja és elment a boltba. De biztos hogy vagy màr egy órája elment.
Anne elővette a telefonját és elkezdte hívni, de nem vette fel. Én is hívtam, nem is egyszer, de az én hívásomra sem válaszolt. Nagyon aggódtam hogy mi van vele, legszívesebben vettem volna a kabátomat és megkerestem volna, de Anne azt mondta hogy ne tegyem, mert nem akarja hogy én is eltűnjek.
-Neeem, Louis. Nem hagyom hogy téged is elraboljanak. -mondta Anne
ellentmondást nem tűrő hangon.
-De így akkor hogy találunk rá?
-Nem tudom, Lou. Én is ugyan annyira ideges vagyok, hiszen csak a fiamról van szó.
-Azt hiszem az lesz a legjobb ha felhívom Brad-et.-fogtam meg a telefonom és tárcsáztam a számát.

Harry

Fejfájással ébredtem egy raktár helyiségben. A kezem hátra volt kötve, hátam egy oszlopnak volt támasztva. A retkes, hideg földön ültem, úgy éreztem, mintha csótányok szaladgálnának a testem egyes pontjain. A gondolatra kirázott a hideg.
Próbáltam kiszabadítani magam, kevés sikerrel. Ez kb olyan volt, mint amikor Lout bilincseltem az ágyhoz, csak sokkal de sokkal rosszabb. Louis gondolatára összerándult a gyomrom. Még belegondolni sem birok hogy mennyire aggódhat most értem. Édes kicsi szerelmem, ha tudnád hogy hol vagyok... Hiányzik. Elmondhatatlanul hiányzik Louis, màr most. Remélem hogy eszébe jut felhívni Bradet. Még ő tett egy kis nyomkövetőt mindkettőnk telefonjába, azáltal simán le tudjuk egymást mérni hogy hol vagyunk.
A következő pillanatban nyílt az ajtó. Egy fiatal piercinges srác lépett be rajta.
-Helló Csipkejózsika. Felébredtél?
-Fogd be és eressz el.-morogtam mire felnevetett.
-Nem úgy megy az kicsiszivem.-mondta gúnyosan. Ő csak ne kicsiszivezzen nekem.
-Miért vagyok itt? Te vagy az aki zaklat engem és a családomat?-kérdeztem, mire közelebb jött hozzám és belémrúgott. Még védekezni sem tudtam, és öszintén bevallom, eléggé fájdalmas volt, pedig nem vagyok puhány.
-Te itt nem kérdezhetsz semmit.-Dühöt láttam a szemében. Ezek után kiment, de nem sokkal késöbb visszajött egy tálcával a kezében, amin étel volt. Letette elém, eloldozta a kötelet amivel megvoltam kötözve, majd fülemhez hajolt.
-Figyelj, nem foglak bántani ha azt csinálod amit mondok. Az egész terem be van kamerázva, én is utálom azt aki ezekre a dolgokra utasít, de nem akarok meghalni.-suttogta halkan. Őszintén, kételkedtem abban hogy igazat mond.
-Most pedig egyél.-mondta ezt már hangosan és le is rúgott a székről hogy hiteles legyen. Ezek után viszont eltátogott egy "bocs"-ot majd elhagyta a helyiséget, megint. Kételkedve haraptam bele a szendvicsbe, amit adott, bár inkább az volt jobban elhihető, hogy ő is fél a zaklatótol mint hogy meg akar mérgezni...
Fél óra elteltével még mindig nem haltam meg, szóval örültem, már amennyire ennek lehet örülni. A piercinges srác bejött az ajtón, kivitte a tálcát amin a kaja és a pohár víz volt, majd visszajött.
-Gyere, átviszlek valakihez....-mondta, de én nem nagyon akartam felállni. Nem tetszett neki, ezért a hasamba rúgott majd felállított.
-Ha azt mondom hogy állj fel, akkor kurvàra azt csinálod amit mondok. Értve vagyok?-kérdezte. Látszott rajta hogy tényleg ideges.
-Átrángatott egy másik szoba szerűségbe, ahol valaki háttal ült nekem egy irodai székben. Mikor a piercinges srác kiment, a szék megfordult és megláttam azt a személyt akire a legkevésbé sem számítottam. Az apámat.

Hellóbelló😇
Itt is lenne a következő rész. Igen most nagyon naagyon utálhattok, tudom. És igen, most sok kérdés felmerül, Ő a zaklató? Mit fog tenni Harryvel? Louis megtalálja Harryt még időben? Hát... nem tudom. De kiderül😉
Addig is jó pihenést a hosszú szünetre, nekem két nappal hosszabb lett mert nem voltam valami jól, de remélem ti nem vagytok betegek. Aki szeretne még írni Harrynek üzenetet, az mèg bőven megteheti, mert még van bőven hely a könyvben😉(aki pedig nem értené hogy miről van szó, az előző kis közleményben leírtam mindent😇😘😘)
További szép napos délutánt kívánok nektek, ne öljetek meg a rész miatt és a legfontosabb, pihenjetek sokat mert nagy volt a hajtás ebben a negyedévben😉😘
Lots of Love
XxBogixX