Playground /Larry Stylinson/

Season 2/Thirty Second

Harry

Reggel Lout nem találtam magam mellett. Amikor lementem a konyhába, Louis hangját hallottam meg, ahogy valakivel telefonon beszél.
-Micsoda?? De mégis ki mondta el neki?-kérdezte az illetőtöl idegesen.
-...-csak a néma csend "válaszolt", hisz nem hallottam semmit.
-Gondolod?-kérdezte Szerelmem egyre ingerültebben.
-...-Újra csak a néma csend amit én hallottam.
-Basszameg. És a fiúk hol vannak?
-...
-Ó, értem.... Rendben...Köszi Brad. Szia.-tette le a telefont, majd megfordult, egyenesen felém.
-Jó reggelt!-köszöntem neki, de nem tűnt túl jó kedvűnek, mintahogy már a telefonbeszélgetésből is kiderült.
-Rossz hír. A zaklató tudja hogy hol vagyunk.
-Tessék? És azt hogyan?-kérdeztem.
-Brad szerint besúgók vannak a városban... És szerintem lehet benne valami, hiszen tegnap is akit érzékeltem hogy követett... vagy a Taxis!!-gondolkodott hangosan. Hát persze. Nagyjából az összes taxisofőrt ismerem, de aki tegnap vitt haza, azt még életemben nem láttam.
-Basszameg, hogy sehol sem lehetünk biztonságban.-sütöttem le a szemem.-De a fiúk jól vannak? Ugye őket nem nyomozták le? Egyáltalán hol vannak?-kérdeztem ingerülten.
-Niallék Londonba mentek, őket nem találtàk meg eddig, Liam pedig Cheryllel van. Azt hiszem őket sem találtàk meg. Csak mi vagyunk ilyenek, minket mindig mindenhol észrevesznek.-mondta Lou nagyot sóhajtva.
Nem hiszem el hogy nyugtunk sem lehet, emiatt a Will miatt. Csak fogjuk a karmaink közé, és minden rendbejön.
-És most mit csinálunk?-kérdeztem, mert ezt még nem mondta.
-Nem tudom, Hazz. Nem tudom hogy itt maradjunk, vagy menjünk-e haza... de anyukádnak mondjuk el... vagy legalább a nővérednek. Hátha tud tanácsot adni.-mondta, félve a válaszomtól.
-Rendben, mondjuk el anyának. Egyszer úgyis meg kell tudnia, hiszen semmi nem marad örökké titok... Meg így sem tudjuk kivonni őket a minket ért drámákból.
Nemsokára felébredt Anya, mosolyogva kívánt jó reggelt, de megváltozott a hangulata amint meglátta ideges arcunkat.
-Fiúk. Mi a baj? Csak nem veszekedtek egymással?-óh, ha azt tudnád anya... Bár úgyis mindjárt megtudod...-gondolkoztam magamban.
-Anya... tudod tegnap elött meséltünk egy személyről aki zaklat minket... és előle menekültünk ide. Hát kiderült hogy hol vagyunk, megtaláltak minket. Az egyik ismerősünk reggel hívott hogy Will tudja hogy hol bújkálunk...-nyögtem ki nagy nehezen. Még számomra is fájdalmas volt az, hogy így hogy tudja hol vagyunk, idejön és valamelyikünket újra kórházba juttatja. Csak tudnám hogy miért akarja meg keseríteni az életünket. Üzenetekkel, azzal hogy Lou elveszti a munkáját, azzal hogy Zaynt megmérgezi, végül azzal hogy Louist kórházba juttatja. De hogy miért jó ez neki? És mi lesz a következő húzása? Ezeket senki sem tudja... De elég gyanús hogy egy ideje csak csendben lapul a föld alatt és úgy figyel meg minket.
Elgondolkozhattam, mert arra eszméltem fel, hogy Louis meglóbálja a kezét az arcom elött.
-Hazz? Hol jártál?-jött a kérdés Loutól.
-Csak elgondolkodtam... Nem lényeges-mondtam, majd Anya újra megismételte hogy mit kellene csinálnunk.
-Csak annyit mondtam hogy szerintem maradnotok kéne pár napot a házban, de tényleg, ne menjetek sehova. A kocsitok viszont nem maradhat itt. A garázsban van hely, oda leparkolunk vele, senki nem fogja észrevenni hogy hol van. Bízzatok bennem-mondta tervét, ami tökéletesnek bizonyult.

Éjfél is elmúlt, amikor Anya kiment, és leparkolt a garázsban. Ilyenkor már egészen biztos hogy a zaklató is alszik. Visszafolytott lélegzettel vártuk,  hogy visszatérjen, nem akarom hogy bármi baja legyen. Csak akkor nyugodtam meg és fújtam ki az eddig bent tartott levegőt, amikor anya visszajött és mondta hogy elintézte, minden rendben van a kocsival.

Pár nappal később  reggel, mikor felkeltem, nem volt még senki ébren. Gondoltam egyet és elmentem a boltba reggeliért, pedig megbeszéltük hogy nem kéne, hiszen abból nem jövünk ki jól, rájönnek arra hogy még mindig a városban vagyunk. De már úgy sem nézik hogy hol vagyunk, nem? Hiszen a kocsi a lezárt garázsban van,eddigre mindenki rájön hogy nem vagyunk itt. Nem törődve agyam vészjelzéseivel, elindultam a bolt felé, de elötte még írtam egy cetlit Louiséknak hogy minden oké, csak boltba mentem.

A boltban megvettem minden szükséges alapanyagot egy jó tojástántottához, majd a fizetésnél a blokkot és a visszajárót eltéve mentem hazafelé.
Éreztem hogy valaki követ, ezért felgyorsitottam lépteimet. Ám nem értem el vele sokat, üldözőm utólért, egy rongyot tett az arcom elé, amiben egyfajta altató van. Nem akartam belélegezni, de egy idő után feladtam, és nagyot szippantottam majd elsötétült minden.

Hellóó
Itt is a kövi rész. Igen, Harryt elrabolták. De hogy ki? Az majd a következő részből derül ki. De egy valamit mondok, ezt a személyt már megemlítettem a blogban egyszer.
Hamarosan érkezem a kövi résszel, addig is legyetek jók és a legfontosabb, NE ÖLJETEK MEG KÉRLEK😂😂😅😅😅❤️❤️😘😘 (((ez főleg Bettire és Zsofura vonatkozik. Szeri van csajok😅😅😍❤️)))
Lots of Love
XxBogixX