A banda

15.rész Féltékenység?

Reggel finom illat csalogatott ki a konyhába. Chanyeol pizsamában,kócos hajjal rántottát sütött . Kuncogtam  majd tejet elővéve öntöttem magamnak .- Jó reggelt.

- Jó reggelt. Jól aludtál? -komásan rám mosolygott majd a kajának szentelte a tekintetét.

- Igen. Tök kényelmes az ágy. És te?

- Hát..én is. Köszi hogy betakartál este és a párnát is, most szerencsére nem fáj a nyakam. -tette tenyerét az említett testrészre.

-Szívesen. Ma bemegyünk a bázisra?

-Bemehetünk. De még hozzunk át pár cuccot neked ne hétköznap keljen. -elvettem tőle a tányérokat és a poharakat, majd megterítettem és egymással szemben leültünk és elkezdtünk enni. Seperc alatt befalta a kajámat és elöblítettem a tányéromat és Chanyeolét is és ahogy végeztem mentem a szobámba. Felkaptam magamra egy egyszerű farmert és egy türkizkék felsőt. Hajam kifésültem és  kész is vagyok. Chanyeol néhány perc múlva jött ki a szobájából. Egy farmer volt rajta és egy szürke felső. Kulcs,telefonok,pénztárcák és már mentünk is hozzám. Anya már fent volt de húgi még aludt, így csendben  telepakoltam a két táskámat amikbe szinte minden belefért. Elköszöntünk anyától és visszaérve kipakoltam így délután 4-kor vettük rá magunkat hogy a bázisra menjünk. Jó kedvünk volt és ezt a többiek is megemlítették.

- Mit vigyorogtok mindjárt kicsattantok a boldogságtól. Csak nem? -sunyin nézet ránk Luhan.

- Nem. Csak...csak most jó minden. -válaszoltam megvonva a vállamat. Tao letett elém a narancslevet majd a Chanyeolnak kért almalevet is.

- Majd én. -meglepetten néztem Chanyeolra de mivel elvette tőlem a pénztárcámat nem bírtam én fizetni.

- Köszi. De következőleg én állom.

- Inkább te csináld a vacsorát. -lebiggyesztette alsó ajkát és nagyokat pislogott rám.

- De te finoman főzöl. Az én főztöm nem finom. -most igazat mondok egyszer én főztem és húgi kihányta...lehet összekevertem valamit..ki tudja.

- Te főzöd neki a vacsorát vagy mi? -nevetett Sehun.

- Igen. Együtt lakunk. -mindenki csak nézet minket majd felfogva mit mondtunk tátott szájjal néztek ránk.

- Mii? Hogyhogy?

-Én erről miért nem tudom? -nevetünk a srácok reakcióján így elmondtam nekik a kis történetet amiben Chanyeol kiegészített egy kicsit így utána már felvilágosodva bólogattak.

- Együtt élet, jól kijöttök nem értem miért nem vagytok együtt! -rázta meg a fejét Jimin.

- Nem kel együtt lennünk azért hogy jól kijöjjünk egymással. -Chanyeol hevesen bólogatott. Még beszélgettünk a srácokkal de mivel semmi kaja nincs otthon hamarabb elindultunk hogy beugorjunk a boltba ahol levest vettünk és útidőket. Hazaérve én elkezdtem főzni Chanyeol addig elpakolt a táskákból. Mivel csak melegíteni kellet a levest még megbirkóztam  vele így 20 perccel később már jóízűen ettünk. Eset kint az eső így szomorkásak lettünk mi is. Elmosogattam majd egy kicsit tv-t néztünk . Én mentem elsőnek fürdeni és az ágyba feküdve fejemre húztam a takarót minden egyes dörrenésnél. Jó így nem fogok tudni aludni? Takarómat magam köré tekertem és párnáimat megfogva telefonommal világítottam Chanyeol szobájáig. Benyitottam és az alvó mellé beférkőztem és hátához bújva elnyomott az álom. Reggel amikor felébredtem még aludt Chanyeol de háta helyem mellhasa volt velem szemben és vállán pihen a fejem . Nagyot ásítok amire kinyitja szemét Chanyeol.