45.rész

393 56 2
                                    


Lassan sétáltam végig a hosszú utcán, pár ember lézengett mindössze rajtam kívül a macskaköves úton. A boltok kirakatait most pakolják ki az eladok és kedvesen mosolyogva próbálnak beinvitálni a boltunkba. Én rezzenéstelenül mentem egyenesen és ahogy megláttam a keresett kis épületet ellazítottam arcizmaimat és apró mosollyal az arcomon léptem be az ajtón.

-Ó, jó reggelt!-bólintottam egyet az eladónak és mivel én voltam az egyetlen vevő még a boltban, ráérősen néztem szét a választékban.

-Sikerült választania?

-Igen.-felpillantottam és látszott már az öregedő emberen hogy igazán elbúcsúzna már tőlem és a hosszú tökölésemtől.- Mindegyikből kérnék.

-Mindegyikből?-meglepődve nézet rám.

-Igen,mindegyikből.-az öreg arca szinte felragyogott és egyből már sokkal jobb kedvel kezdte el pakolászni a rozsaszin dobozba a különböző sütiket és tortákat. Miután kifizettem a nem csekély adag édességet ,a villamosra felszállva haladtam a következő ulticélomig. Miután leszálltam a emberektől tömött járműről gyorsabb tempót felvéve mosolyogva sietem tovább. A már jól ismert háznál megállva egy nagy levegőt vettem és lenyomva a kilincset, beléptem az előkertbe. Ahogy a zöld pázsitot taposom, kivágódott az ajtó és két örömködő lányt pillantottam meg.

-Oppa!-mindketten elkezdtek rohanni felém így gyorsan letettem a földre a dobozt mielőtt kiütöttek volna a közelembe a nagy sietségben. Nyakamba ugrottak mindketten én pedig nevetve karoltam át őket. Sessy és Myung Hee nehezen de végül elengedtek és ahogy felemeltem a dobozt a földről egyből kíváncsiskodni kezdtek hogy mi van benne.

-Majd mindjárt meglátjátok. Egyedül vagytok?-belépve a lakásba levettem cipőmet és a konyhába menve megláttam a hűtőn lévő kis cetlit.- Szóval csak a boltba ment.-visszaragasztottam a cetlit és visszafordultam a konyhaasztalon lévő doboz felé amit már a két lány kezdet szétszedni.-Na! Hess onnan!-sikítozva ugrottak le a székről és menekülve előlem berohantak a nappaliba.-Ti kis rosszcsontok.-nem tudtam nem nevetni kétségbeesett mégis boldog arcukat látva. Elveszett az idő érzékelésem miközben játszottam a lányokkal így akkor jöttem rá hogy már egy jó ideje nyírjuk egymást amikor nyílt az ajtó.

-Anya!-mindketten az ajtóhoz siettek.

-Na,ejnye már lányok fellöktök.-nevetve lépet be nappaliba ahol megpillantva engem a kanapén, meglepetten húzta fel szemöldökét.

-Jó napot!-hajoltam meg egyből.-Remélem nem baj hogy eljöttem iga...-nem tudtam befejezni a mondandómat mert Ms.Byun szoros ölelésbe vont.

-Annyira örülök hogy itt vagy Chanyeol.-nagyot szippantott ahogy vállamba fúrta orrát.-Gyere reggeliz velünk.

-Szívesen elfogadom a meghívást.-biztatóan mosolyogtam rá majd a konyhába menve a dobozhoz siettem.-Ezt ajándékba hoztam,remélem szeretitek.

-Ó,nem kellet volna.-szélesen mosolyogva vette el tőlem a dobozt és a lányok nagy örömére végre kinyitották a dobozt .Ahogy meglátták a sok édességet tátott szájal összenéztem majd visítozva ismét rám ugrottak.Komolyan ezek sose fáradnak ki?

-Lányok látjátok milyen sok édességet kaptatok? Ezt nagyon köszönjétek meg Chanyeol-ah nak.

-Köszönjük szépen.

Az asztalnál ülve lassan rágcsáltam a szendvicsemet amit Sessy készített nekem , őszintén megvallva tartottam attól hogy nem fognak örülni nekem elvégre nagyon sokáig feléjük se néztem , és még Sessy-t és Ms.Byunra bíztam. A kislányt nézve bűntudatom lett, nem ilyen testvért érdemel. Nem ilyen bátyót, aki alig néz felé. Fújtattam egyet és egy hatalmasat haraptam szendvicsembe.De mivel boldog itt jobbnak tartom azt hogy itt maradjon,meg eleve nem biztonságos a házam majd ha vége mindennek,akkor visszaveszem magamhoz.

A bandaWhere stories live. Discover now