A banda

35.rész Utolsó 18+

- Ugye most csak viccelsz? - nevettem el de ahogy komor arckifejezését megláttam elhallgatta. - Chan..én nem azért mondtam az előbb! - térdeltem fel.

- Tudom. De értsd meg, önzőség lenne ha azért csinálnám hogy beférjek.

- Chanyeol ne mondj ilyen hülyeségeket!Azért csináljuk hogy jó legyen. És szerinted az ujjazást nem lehet élvezni?- nem válaszolt így megengedtem magamnak egy kis hazugságot .- Akkor elárulok valamit. De jól figyelj mert csak egyszer mondom el!- fenyegettem mutatóujjamat felé tartva. - Akikor küldted a videókat. - nagy levegőt vettem és vöröslő fejel néztem ujjból szemeibe. - Miközben néztelek ujjaztam magam..és elképzeltem hogy te vagy bennem. - elakadt a lélegzete és kereste a tekintetemet de én lehajtottam fejemet. Ez nagyon kínos!

- K-komolyan?- törte meg a köztünk lévő csendet.

- Igen .- bólintottam .- Ezért mondom hogy ezért ne hagyjuk abba. Tudom milyen érzés és cseppet se bánom ha kicsit fájni fog hisz utána te leszel bennem. - karoltam át nyakát és a mondta végét már az ajkaira mormoltam. Hova tűnt az a magabiztos,pofátlan Chanyeol akit eddig ismertem? Ezt kérdeztem magamtól amikor felültem, de most hogy ujjból rajtam fekszik és ajkaimat tépi...érzem hogy visszatért.

- Kezdem.- szakadt el ajkaimtól és lassan belém tolta első ujját. - Fáj?- kérdezte egyből miközben arcomat fürkészte.

-Nem.Mozgasd.- utasítottam amit teljesített is. Halk sóhajok és apró nyögések hagyták el ajkaimat miközben tágított. Hazudnék ha azt mondanám nem fájt, de mivel Chanyeolal csinálom. Nem okoz akadályt!- Tedd már be!- szólok rá erélyesen miután már négy ujjal tágított. - Nem az ujjaid miatt akarok elélvezni. - sóhajtok fel .- Vagyis nem most . - teszem hozzá huncut mosollyal az arcomon.

-Kis piszok . -nevet fel egy puszit nyomva homlokomra. Mivel háton fekszek nem látom mit ütyködik két lábam közt, de jó pár perc elteltével felülök hogy nézem mivel szenved. - Bassza meg . - csúszik megint ki kezéből az óvszer ami már félig rajta van.

- Várj .- nyúlok tagjához és lehúztam róla a gumit és eldobtam a szoba másik végébe. - Téged akarlak érezni nem azt a szart. - lágyan rám mosolyog és finoman visszalök az ágyra.

- Oké Baek. Jövök. - tagját bejáratomhoz illeszti és mielőtt tövig benyomta volna magát lehajolt hozzám és szerelmes csókkal tompította hangomat, amit cseppet sem tudtam visszafogni.

- Azt a kurva!- nyögtem fel ahogy elváltunk. -Várj!- tettem mellkasára kezemet megakadályozva hogy elkezdjen mozogni .Feszített,fájt, azt hittem ott halok meg.

- Nyugi. Semmi baj.- törölte le könnycseppemet arcomról. - Vigyázok rád.Ígérem!- nyomot egy csókot homlokomra .Pár percig vártunk de miközben öleltem éreztem hogy minden egyes porcikája be van feszülve várva mikor mozdulhat végre meg. Felemelem csípőmet így jelezve hogy mozoghat. Mindketten felnyögünk ahogy megmozdul bennem, Chan az elvezettől én a fájdalomtól. Így ment ez egészen addig, amíg nem fordítottam helyzetünkön és mellkasán támaszkodva el nem kezdtem mozogni .-Ezaz!- fogta meg csípőmet így segítve a mozgásban. Előre-hátra mozgattam csípőmet de Chanyeol ötletét teljesítve felemelkedtem aminek az lett az eredménye hogy ő tövig felnyomta magát bennem. Az élvezet végigvonult rajtam és egy eddig sose hallott magas hangon felnyögve hátravetettem a fejemet.

-Chanyeol!Még e-ez jó volt.- sóhajtottam ahogy szerelmem felült és a falhoz húzott. Nekitámaszkodott a hátával a fehér falnak és ölébe ültetett. Végül ennél a póznál maradtunk egészen a kielégülésig, de persze aznap este volt JÓ PÁR alkalmunk kipróbálni a többi pózt is.

- Úr isten. Ez..úr isten .- lihegtem orbitális magas hangon és ahogy kicsúszott belőlem Chanyeol felnyögtem és kiterültem az ágyon.

- Mi volt a veghez..mi volt az?- kérdezte Chan mellettem lihegve.

- Nem tudom...csakh úgy történt.- magyaráztam szinte lebénult testtel.-Szerintem terhes lettem. Úr isten!- nevettem fel hangosan Chanyeol felé fordulva és átöleltem.

-A 69 után ez van a top listán.- karolt át Chanyeol.- Basszus..tuti kikel dobni az ágyneműt.

-Ott rohadjon meg az ágynemű. Belőlem mikorra fog kifolyni az összes?- sóhajtottam fel és felültem.- De komolyan...te a világot egyedül bebírnád nemzeni hallod!- dobtam hozzá egy párnát.

-Ha te lennél a társam benne akkor akár az egész univerzumot!-ölelt át szorosan.

-Bolond.- nevettem fel hangosan. Kikászálódtunk az ágyból és a fürdőbe mentünk. Nagyon jól eset lefürödni, már a közben lefolyó...azaz kifolyó dogok nem voltak már annyira élvezetesek. Felöltöztünk és a konyhába mentem ahol egy kávét lefőztem miközben a hűtőből vettem ki valami ehető kaját.

-Baekhyun.

-Mi az? -mentem a nappaliba ahol párom is volt.

- Tudod menyi az idő?- kérdezte a nevetést visszafogva .Az órára néztem és ha időben nem veszi ki a két bögrét Chan a kezemből tuti a földön landoltak volna.

- Most..mi komolyan végigdugtuk az estét?- kérdeztem szám elé kapva a kezem.

- Csak röpke pár órát. - legyintett Chanyeol. -Ú-kávé!- kortyolt bele a bögrébe . -MELEG!- torzult el arca ahogy elhúzta ajkaitól a bögrét. Mivel 2 óra múlva indulunk haza, azaz indulok haza nem feküdtünk le aludni hanem inkább kiélveztük amíg együtt vagyunk. Kopogtak az ajtón így kedvtelenül másztam ki Chanyeol öléből. Én mentem az ajtót nyitni Chanyeol addig a cuccaimért ment a szobába.I.M állt előttem ahogy kinyitottam az ajtót.

-Indulunk.-mosolygott rám halványan.Ahogy Chanyeol is mellém ért kezet ráztak és ahogy elhagytuk az épületet a többiek is kijöttek elköszönni tőlem. Egyesével elköszöntem mindenkitől és ahogy megállt előttünk pár méterre a kocsi könnyes szemekkel néztem Chanyeolra.

-Na.Nincs semmi baj.- ölelt magához szorosan.-Baehyun.- fogta arcomat két tenyere közé.- Ne sírj. Nemsoká hazamegyek oké?- törölte le a könnycseppjeimet arcomról.

-De ha nehm?- sírtam fel. Chanyeol megfeszült egy pillanatra és csak felsóhajtott.

-Mennünk kel.- lépet mellénk I.M.

-Egy perc.- Chanyeol megragadta a kezemet és arrább húzott a többiektől.- Jól figyelj .- fordult felem szembe.- Ilyen butaságot többé ne kérdez. Oké?Hazamegyek és együtt fogunk élni. Megértetted?-csak még jobban elkezdtem sírni és ez nem tetszett neki. - Te vagy a vezetőnk nem sírhatsz!- összerezzentem és egy nagy levegőt vettem.

-Jó.- bólintottam és megembereltem magam.- De melletted midig csak a régi Baekhyun vagyok.- néztem szemeibe amik számomra ismeretlen módon csillogtak .Megfogta kezemet és elkísért a kocsiig.

-Légy jó.-nyomot egy csókot ajkaimra.

-Vigyáz magadra.- szorítottam meg a kezét mielőtt beszálltam volna a kocsiba. Letekertem az ablakot így még egy utolsó csókot bírt nekem adni.

-Otthon találkozunk. - mosolygott rám azzal a széles mosollyal,amire csak ő volt képes .Az igazi Park Chanyeolos mosoly volt az amivel elbúcsúzott tőlem. Nem tudtam,nem gondoltam hogy közeljövőben ez volt az utolsó csókunk,utolsó érintésünk.

Utolsó őszinte mosolyunk .........amit csak is kizárólag a másiknak küldtünk.