A banda

23.rész Csak a miénk

- Nem megyünk? -kérdeztem meg 10 perc múlva mert már a belem is vacogott.

- Még maradjuk.Már 4 éve ez az én titkos helyem...és ez az utolsó hogy a kis titkos helyemnek nevezhetem. -értetlenül néztem rá.- Itt is lesz egy bázis.

-Jaj Chanyeol.-öleltem magamhoz.- De csak miután szétvertük a kékek fejét addig lesz nem? -bólintott.-Akkor utána még jöhetünk ide.-simítottam végig arcán.

- De tudni fognak róla és tuti ide fognak jönni a párok.Nézd meg! -mutatott körbe.-Tökéletes kilátás,romantikus.Mi kel még? -igaza volt azt be kel varjam.Tényleg festői volt a kilátás.

- Sajnálom kicsim.

-Ugyan.-nevetett fel.- Majd keresek egy sokkal jobb helyet.-nyomot egy puszit arcomra.Lassan elindultunk és otthon megfőztem a vacsorát majd kaja után meg fürödtünk és mentünk aludni.Igazán bánt ez a bázisos ügy és látom hogy Chanyeolt is. Szegénykém.

Kézen fogva álltunk az erdő szélén és miután a többi kör tag is megérkezik elindultunk a titkos helyünkre.

-Basszus ez tök beteg.Mindenhol csak a ti neveitek vannak.-nevetve néztünk hátra Chenre .Hát igen pár fába bele volt vésve a nevünk.

-Itt lennénk.-kikerültem a bokrot és éreztem hogy Chanyeol erősebben szorítja a kezem.

-Jó kis hely .-bólogatott Kris és mindenki felmászott a tetejére. Lehet el kelet volna pakolni a cuccainkat.Volt itt üres üdítős üveg,sörös üveg,chips,romlott szendvics,egy csomag koton és...MI? Gyorsan ráléptem az említett dologra reménykedve hogy a srácok nem veszik észre.

- Ti jól belaktátok a helyet.

-hát..nem fáztak az biztos.-emelte fel a három pokrócot D.O.- tényleg a ti kis búvóhelyetek ez a hely .-mosolygott ránk. Szétnéztek és bementek az épületbe miután berúgták az ajtót.Én is most mentem  be elsőnek a házba. Csak egy rossz kanapé volt bent és egy íróasztal,forgószékkel és egy dohányzó asztal.

- Elég jó állapotban van.-simított végig a kanapén Lay.

-És elég helyünk is lesz. -folytatta Suho. Miután eltoltuk a kanapét és felsöprögettünk elkezdték behordani a dolgokat a többiek.4 íróasztalt,rengeteg széket,egy adóvevő készüléket és egyéb cuccokat. A sírás kerülgetett ahogy néztem menyi ember került is és hogy tényleg elvesztettük ezt a helyet.  Chanyeol is kezdet meglágyulni és meg-meg remegett az álla ahogy a tetőre nézet.

- Baek..én nem akarom hogy ilyen sokan legyenek itt.-csak elé álltam és piliskedve szorosan átöleltem.

- Majd elijesszük őket. -mosolyogtam rá.

- Hé, este nem jövünk el ide? -hallottuk meg 2 tizenéves srácot mögöttünk.

-Ja tök jó hely! -gyilkos tekintettel néztünk rájuk.

- Ez a mi helyünk.-mutatott magára majd rám Chanyeol.- Ha idejöttök meghaltok. -komoly hangjától szegények beszartak és gyorsan eltipliztek.- Komolyan.-sóhajtott majd visszatért a mosolya.- Ez csak a miénk.-csókolt meg.

-Bizony.-nevettem hangosan.-Csak a miénk.