Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Majd kiugrottam a bőrömből. Felhívtam Beát, hogy fontos dologról kell beszélnünk. Néhány perccel később berontott a hatalmas fa ajtón.
- Mi van? - kérdezte fújtatva.
- Felvettek! - mutattam felé az e-mailt.
- Úristen! - sikított fel.
A könyvtáros hölgy azonnal ránk szólt.
Át mentünk a közeli kávézóba, ott folytattuk a beszelgetést egy kávé és süti mellett.
- Büszke vagyok rád! - ölelt át búcsúzóul.
Ezután haza mentem. Nem lepett meg ami ismét fogadott.
- Kaptál egy levelet...felvettek egy iskolába Los Angelesben. - állt élem a borítékkal a kezében anyám.
- Tudom.
- Mikor akartál szólni? Hogy gondoltad miből mész el? - sorolta a kérdéseit apám is.
Ritka mikor egyetértenek...ebben most pont igen.
- Bentlakásos iskola, majd dolgozom mellette, hogy ne kelljen rám költenétek.
Bár próbáltam minden érzelmet elfolytani elég szemrehányóra sikerült a válaszom.
Szerencsémre újra egymásnak estek így beosontam a szobámba. Miután magamra zártam az ajtót zuhanyozni mentem, hosszasan engedtem magamra a forró vizet várva, hogy lemossa rólam minden gondom bajom. Mintha olyan egyszerű lenne...
〰️〰️〰️〰️
Szokásos reggeli rohanás, megint késésben vagyok.
- Megtanulhatnál már időben felkelni! - jegyezte meg nevetve Bea az iskola bejáratánál - Elmondtad?
- Nem kellett. Már tudták a levélből.
- Nagyon kiakadtak? Mit szóltak?
Közben beértünk a terembe, a matek tanár az asztalnál ült. Már csak a szünetben folytattuk a beszélgetést.
- Azon akadtak ki, hogy miből akarok elmenni.
- Mit vártam mást?! - kérdezte magától ironikusan.
Lassan telt a nap további része. Nem elég, hogy nyolc óránk volt az osztályfőnök órák után még beszélni akart velünk. A szalagavató volt a téma.
- Mint azt tudjátok december 6-án kerül megrendezésre a szalagtűző ünnepség. Nem sok idő van hátra, ha szeretnétek táncolni akkor sürgősen el kell kezdeni szervezkedni. Koreográfiát tanulni. - az arcokat fürkészte közben - Remek szülinap lenne nem gondolod? - nézett rám.
Igen...december 6-án születtem.
Szavazásra bocsájtotta, és mivel a többség táncolni akart így kötelező mindenkinek.
Nekem Fülöppel kell táncolnom aki nem volt elragadtatva az ötlettől ami a táncot illeti. Ő volt a suli legmenőbb fiúja és a leghelyesebb is.
- Tanárnő...Nem lehetne, hogy cseréljek Miával? - lépett oda hozzá Lexy.
- Mondtam, hogy van reklamálási lehetőség?! - kérdezett vissza.
- Nem, de gondoltam ...
- Ne gondolja...Mia táncol Fülöppel. - válasza határozott volt - Holnap órák után kezdtek próbálni.
- Edzésem lesz! - szólalt fel a szóban forgó fiú.
- Kihagyod.
Ezzel véget ért a beszélgetés, Bea egyenesen hozzám rohant. Izgatott volt. Neki Zoli lesz a partnere, amit tudom, hogy cseppet sem bán ugyanis az utóbbi időben igencsak közel kerültek egymáshoz.
- Mikor megyünk el ruhát nézni?
A lelkesedése kissé át ragadt rám, egyenesen a szalonba mentünk ruhát választani.
- Mit gondolsz arról, hogy vele táncolsz? - kérdezett rám várva a próbafülke előtt.
- Csak egy tánc...Nem gondolok semmit.
- De ő Fülöp...
- Csak egy srác a suliból. - szinte minden lány epedezik érte.
Ő kiválasztotta a ruháját, nekem viszont nem volt egyértelmű melyikben érzem jobban magam.
- Nem kell ma döntenie. Jöjjön vissza pár nap múlva, és meglátja. - mondta készségesen az eladó.
Megköszöntük a segítséget, Bea a papírok miatt kicsit tovább maradt, ezalatt én kint vártam rá.
Fülöp és a csapat néhány tagja éppen erre sétáltak. Meglátva rögtön erre vették az irányt.
- Felkészültél Mimi? - piszkáltak.
- Elég! Álljatok már le. - szólt rájuk - Ne haragudj, idióták.
- Semmiség. - Bea ebben a pillanatban lépett ki.
- Meg van a ruhám ... meg van a ruhám. - dalolászta majd elakadt a szava abban a pillanatban ahogy meglátta őket.
- Holnap találkozunk. Sziasztok. - lépett el Fülöp a srácok pedig széles vigyorral követték.
- Hát ők? Mit akartak?
- Semmit. - szóra sem érdemes.
Csak kevesen tudják rólunk, hogy óvoda óta ismerjük egymást. Fülöppel szinte együtt nőtünk fel.
Ezután haza mentem, elmondtam a szüleimnek a szalagavatót, anyám izgatottan hallgatta és tervezésbe fogott.
- A hajad és a sminked megcsinálhatom, ruhát pedig választasz valamelyik üzletben. - mondta hangosan a gondolatait.
Fura volt őt így látni, nem igazán volt érdeklődő ezidáig. Még ruhát próbálni is szeretne elkísérni.
- Ma voltam Beával, de nem találtam meg az igazit.
- Sebaj, még van idő. Holnap suli után elmegyünk együtt. Mit szólsz? - közben egy tányér levest tett elém.
- Órák után próbánk lesz, még nem tudom meddig tart.
Örültem a lelkesedésének, reméltem, hogy ez egy kicsit közelebb hozhat minket egymáshoz.
Ebben a hitben voltam egészen addig míg apám fülébe nem jutott a hír.
- Te szépen vissza mondod ezt a hülyeséget, nem ölök ilyenbe pénzt.
Bár szembe szálhattam volna vele tudtam felesleges.
- Igen. - válaszoltam halkan majd felmentem a szobámba.
Hallottam ahogy ezen veszekedtek. Zenehallgatással tereltem el a figyelmem.
