Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Feldúlt lakásra értünk haza. Egy üzetet hagytak az asztalon.
- Értesítem a rendőrséget. - telefonált Márk - Te pedig Gerivel mész míg itt lezajlanak a dolgok.
- Nem, kizárt, hogy itt hagyjalak.
- Nem kérés volt. - válaszolt ingerülten.
- Akkor sem megyek sehova! - egy pillanatra meghökkent a hangosabb válaszomon majd visszatért a híváshoz.
Nem sokkal később már ki is érkeztek a nyomozók. Felvették a jegyzőkönyvet, fotókat készítettek.
- Ennyi? - néztem értetlenül mikor alig tíz perc után távozni készültek.
- Mivel nem tűnt el semmi, sérülés nem történt nem sok esély van rá, hogy lesz az ügyből bármi. Viszlát.
Márk majd felrobbant.
- Tényleg ennyit tesznek? Szuper.
Elkezdtünk rendet tenni. Márk dobált össze mindent mérgében.
Ijesztő ez az egész.
- Mit kellene tenni ha a rendőrség sem csinál semmit? - veszekedett Ernővel.
Míg telefonált gondolkodtam. Próbáltam rá jönni mi miatt van ez az egész.
- Talán a ház miatt csinálják? Vagy a terem? - gondolkodtam hangosan amire ő is felkapta a fejét.
- A kettő közül valamelyik. - lépett oda hozzám - De megígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy ennek vége legyen. Nem eshet bajod míg én élek. - ölelt át.
- Nem mondom, hogy nem félek. - motyogtam hozzá bújva.
- Menjünk egy hotelbe?
Nemlegesen ráztam a fejem.
- Biztos? - állam alá téve a kezét magára emelte a tekintetem.
- Igen. Rakjunk rendet. - fogtam bele a feladatba.
Befejeztük a pakolást, nagyjából sikerült rendet rakni. Ledőltem a kanapéra.
- Gyere tusoljunk le aztán pihenjünk.
- Írok Adélnak, hogy off a holnap és jövök.
- Ne mond le, menj csak el. Jót fog tenni! - vette ki a telefont a kezemből.
- De így nem ...
- Shhh. - csókkal hallgattatott el - Menj el és érezd jól magad! A kedvemért.
Elindultam fel. Hosszasan tusoltunk lemosva a mai nap minden gondját. Aztán össze bújva feküdtünk az ágyon. Próbáltam aludni de minden zajra felijedtem. Egész éjjel ez ment, ő minden egyes alkalommal ébren ült és nyugtatott.
Az éjszakának köszönhetően mocskos fáradtan keltünk. Márk fáradtan hisztis ami hamar vitát is okozott.
- Muszáj itt topognod? Nem sietsz sehova rá érsz itt tipegni ha elmentem dolgozni! - mordult rám.
- Neked is jó reggelt! - felöltözem aztán kimentem ott vártam meg Adélt.
Szerencsére éppen időben jött, pont mikor ki jött Márk akkor állt meg előttünk.
- Mia. Szeretnék ...
- Induljunk. - ültem Adél mellé meg sem hallgatva.
- Ööö...Minden rendben? - értetlenül nézett rám miközben Márk az ablakot kocogtatta könyörögve.
- Majd elmondom, menjünk.
Gázt adva hajtottunk ki az utcából.
- Szóval? - kérdezte.
Tömören elmondtam mindent, a betörést, fenyegetést és az éjjelt is.
- Durva. De mégis ki akar ártani nektek?
- Ez az amit mi sem tudunk.
Ezt követően nem esett szó a problémákról. Oda érve elfoglaltuk a szállást és két koktéllal le is telepedtünk a medence mellé.
- Gondolni sem akarok arra ami most odahaza zajlik. - jelentettem ki az első korty előtt.
- Akkor a hétvégére! - koccintotta össze poharaink.
