Bárhova el

⚜️ 39. ⚜️

Bár az első fordulón túl vagyok, a második sokkal nehezebb lesz.

- Ünnepeljük meg a sikered. - jött az ötlettel Adél este - Van egy szuper hely.

- Jó nem bánom. - adtam meg magam.

Végülis nem árt kikapcsolni kicsit. Elkészültünk majd indultunk is. A hely tele volt emberekkel hatalmas tömeg táncolt a parketten. Vivient és a többieket is láttam felbukkanni.

Ahogy máskor is most is csak üdítőt ittam mégis szörnyen érzem magam. Adélt nem látom a közelben. Kimentem a mosdóba, hogy megmossam az arcom. Összerogytam a kagyló előtt.

A kórházi szobába tértem magamhoz. A fejem  szörnyen fájt és úgy éreztem szomjan halok.

- Felébred. - kiabált ki egy éppen belépő nővér - Mindjárt jön az orvos.

- Kérem...kérem adjon inni. - hangom halk nyöszörgés csupán.

Adott vizet. Nagyon jól esett.

- Mia. Tudja miért van itt? - jött be az orvos.

Nemlegesen ráztam a fejem.

- Rosszul lettem egy szórakozó helyen.

- Így van. Egy ott dolgozó hozatta be önt. Eszméletlen volt. - mondta - Mit fogyasztott az este folyamán? - kérdezősködött.

Többször is elmondtam, hogy nem ittam alkoholt csak üdítőt.

- Vettünk vért ha megjön az eredmény többet tudunk majd. Pihenjen. - elhagyta a szobát.

- A személyes tárgyai a fiókban vannak. - ment ki a nővér is.

Kivettem a telefonom. Adél és Márk rengetegszer hívtak és írtak.
Egy ismeretlen számról jött még egy üzenet. Benne egy videó rólam, ahogy a mosdó padlóján fekszem és érthetetlenül magyarázok. Nagy feliratokkal egészítették ki.
Teljesen kétségbeestem. Zokogva hívtam Adélt, aki rögtön ide indult.

- Nyugodj meg kiderítjük mi történt veled. - ölelt át azonnal ahogy ideért.

Addigra már annyira kiborultam, sírva ismételt hogy nem ittam semmit.

Behívta az orvost aki nyugtatót adott be. Ettől elálmosodtam, el is aludtam.

Valamikor az éjszaka közepén ébredtem. Az egész folyosó sötét volt. Próbáltam hívni Márkot, ki volt kapcsolva. Egy nővér jött be.

- Minden rendben?

Csak bólintottam.

- Próbáljon meg pihenni még.

- Nem tudok. - válaszoltam halkahalkan - Van már eredmény a laborból?

- A doktor úr reggel minden elmond majd.

Az még igen csak messze van.
Bent marad egy ideig beszélgettünk majd el kellett mennie egy beteghez így újra magamra maradtam. Én és a gondolataim.

Annyiszor végig gondoltam az estét már bele sajdult a fejem. Mégis mindig ugyan oda jutottam, nem ittam ahogy máskor sem.
A kétségbeesettség ismét eluralkodott rajtam.

- Majd ez segít, hogy tudjon aludni. - hozott injekciót.

Tényleg segített alighogy megkaptam már nehéz volt nyitva tartani a szemem és el is aludtam.