Bárhova el

⚜️ 45. ⚜️

Mia egy dög, jól néz ki, okos, tehetséges és az ágyban is hihetetlen jó.

- Tetszik? - kérdeztem mikor visszatértem.

Megijedt.

- Igen. - hátrált egész addig míg hozzám nem ért.

Ahogy a fenekét hozzám nyomta az a bizonyos piros köd leszállt elém.

- Á á á. - fogta meg a kezem mikor a bugyi alá juttattam -  Éhes vagyok. - fordult szembe. 

- Akkor menjünk enni. - csókoltam meg.

Átadtam a szatyrot ami a hozott dolgokat tartalmazza.

Ritkán akad alkalmam női ruhát vásárolni de most olyan darabot választottam amit amúgy ő lehet sosem vett volna meg.

- Tudom, hogy szemeztél vele.

Ahogy visszatért a lélegzetem is elállt.

- Gyönyörű vagy. - dobtam el egy kósza tincset.

- Egy egyszerű ruha is elég...

- Shhh. - csókoltam.

- Köszönöm. - motyogta a csókba - Indulhatunk? Éhen halok.

Egy remek étterembe jöttünk, finom vacsora, isteni borral kísérve.

- Hogyan tovább? - kérdezte két falat között.

- Egy szállóban fogunk aludni. Míg be nem rendezzük a házat. Neked hétfőn iskola.

- Tessék? - lepődött meg.

Elmondtam, hogy apám közben járt a sulinál, így gyorsabb volt a felvétel.

- Hihetetlenek vagytok.

- Érted bármit megtennék, ahogy ő is. - fogtam a kezét.

- Meg sem érdemlem.

Erre a mondatra mellé léptem.

- Mindent megérdemelsz ami jót jelent a világon. És amíg lélegzem azon leszek, hogy meg is adjak mindent.

Könnyei végig folytak arcán.

- Szeretlek. - ajkait az enyémre tapasztotta.

A vacsora végeztével a szállodába mentünk.

- Van itt még valami...- léptem a szekrényhez ahová a neki küldött laptophoz tettem.

- Elég már a valamikből. - állt úgy, hogy ne tudjam kinyitni.

- Csak ezt még. - kértem.

Nehezen egyezett bele, de persze hajthatatlan vagyok.

- Már egy hónapja megvan, futárral küldtem. De közben történt ez az egész, így csak most tudom neked adni.

Közben bontogatta a dobozt. Az öröm arcára ült.
Beüzemeltem és rögtön a lakás berendezését kezdtük tervezni.
Nem gondoltam hogy ennyire egyezni fog a véleményünk.

- Holnap el kell mennem elintézni pár dolgot a teremmel kapcsolatban.

Nem volt ínyemre, hogy magára hagyjam, de ha minél hamarabb nyitni akarunk muszáj.

-  Előtte beviszel a plázához?

- Ahová csak szeretnéd. - húztam magamhoz és megcsókoltam.

Tovább nézegettünk bútorokat és szinte mindenhova megrendeltük a dolgokat.

- Ha végeztél a terem dolgaival, elmegyünk festéket venni? - kérdezte - Kifesthetünk.

- Neked iskola baba.

- Suli után is lehet csak csináljuk. - könyörgött.

Bele mentem.

- Ezeknek a szemeknek nem lehet ellentmondani.

Olyan örömöt láttam a szemében amit már nagy rég. Örülök, hogy megint mosolyog.

- Most miért nézel így? - simogatta az arcom.

- Gyönyörködöm benned.

- Öhm ... erre most élből válaszolnék. - mosolygott pimaszul.

- Halljam. Mit mondanál? - mentem bele a játékba.

- Mást is csinálhatnál. - mindezt végig a szemembe nézve lassan mondta - Bennem. - húzta végig ujját az ajkamon.

Ezután újra csókcsatába kezdtünk. Ami rohamos tempóban vitt minket az ágy felé.