Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Alig hittem el amit látok. Márk itt van! Itt van és hisz nekem. Karjai közt egy pillanatra elhittem, hogy minden rendben lehet. Majd bejött az igazgató és közölte, hogy kirúgnak az iskolából.
- Minden rendben lesz - ölelt át hatalmas karjaival - Megígérem. - csókolt meg.
Néhány perc múlva Ernő, Adél és Beni is megjelentek a szobában.
Zavart, hogy bizonyára szörnyen festek és ők így látnak.
Ernő mindenkit ki küldött.
- Sajnos azt nem tudtam elintézni, hogy ebbe az iskolába vissza vegyenek...az egész brigád keze benne volt a történtekben. De jó hírem is van.
- Valóban? - nem igazán tudtam elképzelni, hogy mire jó hírrel szolgálhat nekem.
- Bizony. Van egy másik suli, merem mondani jobb mint az előző.
Mielőtt folytatta volna a szavába vágtam.
- Márk halasztott? - kérdeztem.
- Befogja fejezni a sulit. - kerülte a válaszadást.
- Szóval...
- Márk akkor se hagyna itt téged ha az élete múlna rajta. - mondta.
Elmesélte, hogy viselkedett mióta eljöttem. Amíg társaságban volt tartotta magát de mikor egyedül maradt tombolt.
- Tanulni fog, levelezőn befejezi a félévet aztán jelentkezik ide.
Ezután beavatott a terve többi részébe is. Nyit itt is egy edzőtermet amit Márk fog vezetni.
- Remekül csinálja, majd meglátod. - mondta lelkesen - És a belvárosban veszek nektek egy lakást. Mielőtt ellenkeznél, ne fáradj.
- De...
- Semmi de. Így lesz és kész. - jelentette ki.
Mindet megtervezett és bele is kezdett az intézkedésbe. Épp egy hívást bonyolított le. Én viszont olyannyira elálmosodtam nem bírtam nyitva tartani a szemem.
Félhomályban ébredtem. A szobába csak a folyosóról szűrődött be némi fény. Márk a széken ülve aludt.
Eddig nem is figyeltem mennyire megváltozott. Ernő mondta, hogy sokat járt a terembe, most szembe is tűnik.
- Zavarba hozol. - szólalt meg én pedig úgy megijedtem felugrottam az ágyból - Nem akartam így rád ijeszteni. - lépett oda majd hatalmas karjaiba vont.
- Észre sem vettem, hogy felébredtél. - motyogtam élvezve az ölelését.
- Amilyen elmélyülten néztél nem is csoda. - válaszolt mosolyogva - Épp csak a nyálad nem csorrant ki.
- Megváltoztál. - néztem végig újra.
- Tetszik amit látsz? - kezét arcomra tette.
-Vedd le és mutasd. - húztam el a póló derekát.
Kissé habozott majd ledobva a pólót állt mosolyogva.
- Hmmm. - húztam végig az ujjam a mellkasán egészen a hasáig - Nagyon hiányoztál. - hagytam csókot az érintett területen.
- Te is nekem. - húzott csókba - De ezt itt ne csináld. - mormogta ahogy a nyakát csókoltam.
- Miiéért?
- Mert nem tudok ellenállni neked.
Ezen elmosolyodtam.
- Itt nem lehet. - húzódott el.
Nem érdekelt hol vagyunk, csak őt akartam, érezni akarom.
- Miaaah.
A nevem nyögésbe torkollott ahogy megharaptam a nyakát.
Ölbe kapott. Lábam derekára fonva tartottam magam miközben vadul csókolóztunk.
- Ezt itt nem kellene. - jött be Ernő.
Márk letett és elfordult, hogy felvegye a pólóját. A talpamon állva kissé megszédültem.
- Főleg nem így. - kapott el Ernő.
- Jól vagy? - nézett aggódva rám.
Bólintottam.
- Kimegyek, beszélek az orvossal. - indult ki - De ne folytassátok azt amit az előbb megzavartam. - szólt vissza az ajtóból.
Nagyon kínos volt.
- Biztos hogy jól vagy? - nézett a szemembe aggódva.
- Ne aggódj. - kezét fogva húztam magamhoz - Jól vagyok.
