⚜️ 51. ⚜️

15 1 0
                                    

Amikor Mia mondta, hogy valaki be akar jutni a lakásba őrült módjára álltam ki a sorból és kerülve mindent és mindenkit hajtottam haza amilyen gyorsan csak tudtam

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Amikor Mia mondta, hogy valaki be akar jutni a lakásba őrült módjára álltam ki a sorból és kerülve mindent és mindenkit hajtottam haza amilyen gyorsan csak tudtam.

Geri nagyon jó barátom, ahogy hívtam oda ment. Miután megérkeztem az utcákat járta gyanús alakokat keresve, sehol semmit nem talált. Dühöngtem, de Mia felhúzott pihenni, filmet indítottunk amiből aztán alvás lett.

Kora hajnalban keltem. Nem tudtam vissza aludni így a konyhában ülve kávét kortyolgattam.
Mia riadtan rohant le a lépcsőn.

- Megijedtem. - állt meg az ajtóban.

- Mitől?

- Hogy nem vagy mellettem. - mondta  álmos hangon.

- Baba...gyere. - felkeltem a kávém mellől majd belekarolva elindultam a hálóba vele - Vissza bújok veled..

Nem is kellett sok idő, a mellkasomon fekve elszenderedett. Majd nyugodt szuszogását hallgatva én is. 

Reggel, ahogy azt megbeszéltük én vittem suliba. 

- Legyen szép napod! Szeretlek. - szállt ki egy finom csók után.

- Én is szeretlek!

Megvártam míg bemegy, csak azután hajtottam el. A terem előtt már sor állt, várva a nyitást.

- Na végre, jobb lenne felvennél valakit. Könnyebb dolgod lenne. - mondta Geri átvéve a szekrénye kulcsait.

Lehet igaza van, közelegnek a vizsgák is. Mia sem lehet itt minden nap suli után. 

Megfogadva a tanácsot tettem is egy cetlit a bejárathoz.

A nap pörgősen telt, egész nap teltház volt, várni kellett a gépekre. Repült az idő, amire csak akkor eszméltem rá, mikor Mia megjelent a pultnál.

- Neee. Már ennyi az idő? - kaptam fel a telefont - Ne haragudj. Látod mi van itt. 

- Adél elkísért ne aggódj. Mit segítsek? - kérdezte lepakolva a dolgait. 

Átadtam a recepciót én pedig az öltözőket tettem rendbe. Alig fél órát töltöttem pulton kívül de mikor vissza mentem mintha egy egész takarító cég ment volna át a helyen. 

- A hűtőt is feltöltöttem abból ami itt volt, de van ami elfogyott, és a raktárban sincs. Adtál le rendelést?

- Azt ma kellett volna? 

Mosolyogva bólintott. 

- Menj egyél valamit. Ezt intézem. - tárcsázta is a beszállítót. 

Ittam egy fehérje turmixot majd toltam egy edzést három fővel.

Szép lassan közeledett a zárás, az emberek is fogytak.

- Kitakarítottam fent, a gépeket lekapcsoltam, ablakok csukva. 

- Te vagy a legjobb. - húztam magamhoz egy csókra. 

- Tőled tanultam. - simított végig az arcomon. 

Az utolsó ember is távozott, együtt kitakarítottunk lent majd bezártunk és indultunk haza. 

- Holnap nem lesz tanítás. Viszont Adél annyit rágta a fülem, hogy menjünk el együtt az Aurórába a hétvégére, hogy beadtam a derekam. 

- Remek ötlet! Nem is értem miért kéretted magad. 

- Mert tudom mennyi munka van, és szerettem volna segíteni. 

- Rád fér a pihenés. - parkoltam le a ház előtt.

A bejárati ajtó résnyire nyitva volt.

- Várj. Bezárkódtam reggel.

- Mi? - nézett fel, ekkor meglátva miről beszélek.

- Maradj a kocsiban! 

De ő jött utánam. Erélyesebben szóltam rá. 

Belépve mindent feldúlva találtam, szana szét dobálva és törve minden. 

- Jézusom. - hallottam mögülem. 

- Kértem, hogy maradj ott! 

Minden helységben brutális rombolást csináltak. De úgy tűnt nem vittek el semmit.

- Ezt az asztalon találtam. - jött egy fecnivel Mia a konyhából.

" Ez csak a kezdet! Húzzatok el! " - állt a papíron.

Bárhova elWhere stories live. Discover now