Bárhova el

⚜️ 62. ⚜️

Mia

Nem a kórházban ébredtem.

- Pihenj nyugodtan.  - súgta mellőlem Márk - Adélnál vagyunk. - talán ki sem mondta a mondatod újra elnyomott az álom.

Nem tudom mennyit aludhattam. Márk ült mellettem a széken és aludt, de amint megmozdultam felkelt.

- Nem akartalak felébreszteni.

- Hozzak valamit? - ugrott fel.

- Feküdj fel ide.

Szó nélkül tette is. Ledobta a polóját és a nadrágját majd bebújt a takaró alá.

- Lezuhanyozom. - szálltam ki az ágyból.

- Elkísérlek. - ült fel.

- Ne. Maradj csak.

Ahogy felálltam megszédültem. Felugorva elkapott.

- Veled megyek. - jelentette ki ellentmondást nem tűrve - Jól érzed magad?

- Csak megszédültem.

Derekam karolva kísért a fürdőbe.

Adél a nappaliban volt.

- Minden rendben? Hogy vagy?

- Csak szeretnék lezuhanyozni. - mondtam tovább sétálva a fürdő felé.

Márk bejött velem, és nem is óhajtott kimenni.

- Nem szédülsz?

- Csak egy kicsit. - álltam be a fülkébe.

- Szeretnéd, ha bemennék?

- Nem. - megengedtem a vizet és beálltam alá.

Hagytam, hogy a forró víz át járja a testem. Azt reméltem lemoshatom mindazt ami történt, de az emlékek csak újra előtörtek a könnyeimmel együtt.

- Baba. - lépett be mellém miután meghallotta sírásom - Gyere ide. - húzott magához.

Szorosan ölelt.

- Kérlek nyugodj meg. Együtt ezen is túl leszünk. - végig beszélt hozzám, a hátam, a nyakam simogatta.

Addig beszélt míg zokogásom lelassult majd abba maradt végül teljesen megnyugodtam.

- Szeretlek baba. - súgta.

Kiléptem magamra tekertem a törölközőt és a szobába mentem. A lábaim remegtek, alig bírtak el.
Adél készített az ágyra egy pólót és rövid nadrágot. Mire Márk bejött már felöltöztem.

- Kérsz egy kávét? - lépett be Adél is mögötte.

Csak nemlegesen ráztam a fejem.

- Enni valamit?

Válaszom ugyan az volt.
Vissza feküdtem az ágyba.

- Márk, csináltattam nektek kulcsot. Az asztalon megtalálod őket. - mondta mielőtt kiment.

- Köszönjük. - ült mellém válasza közben - Tehetek érted valamit?

Szeme aggodalommal van tele.

- Át hoznád a sulis dolgaim? Meg néhány ruhám. 

- Amit csak szeretnél. - simított végig az arcomon.

Érintése hatására behúnytam a szemem. 

- Köszönöm. - suttogtam.

Egy puszit nyomott a homlokomra majd elindult.

Legalább a tanulással lefoglalom majd magam.

Adél bejött, laptoppal a kezében.

- Nézünk valamit? Hozok nasit is. - dobta be az ötletet.

Nem volt hozzá kedvem, de belementem. Behozott egy tálca csokit,chipset,mogyorót, meg némi gyümölcsöt. 

- Mit nézzünk? - pörgette a kínálatot - Krimi? Romantikus? Vígjáték? Mihez lenne kedved?

- Legyen ez. - mutattam az egyikre.

Egy vígjátékot választottunk. Befészkeltük magunkat a tálcát középre téve kezdtük nézni. 

Adél nagyokat nevetett. Én meg azon nevettem ahogy ő nevet.

Amilyen jól indult a film, annyira el laposodott a végére. Ennek köszönhetően elaludtam.