꧁Fuss Ha Élni Akarsz!꧂ +18 [1.][2.][3.][4.Évad][BEFEJEZETT]

9. Fejezet

-Nézd!- Mutatott felém Ava, egy átlátszó piros csipkés bugyit, és hozzám vágta.

-Ava!- Akadtam ki rajta ismét.

-Na csajok? Mehetünk tovább végre az élelmiszer részre is?- Karba font kezekkel türelmetlenledett a ruhák közt Alex, közben a kezemben lévő piros kis fehérnűmre pillantott, amit el is sumákoltam a hátam mögé.

-Felőlem mehetünk, én úgy sem veszek semmit.- Elvörösödtem, amikor Alex vigyorogni kezdett.

Felnevetett. -Na gyerünk!- Elindult a kijárat felé.

-Jaj már!- Nyávogott szokás szerint Ava, én pedig belenyomtam a kezébe a bugyit. -Ezt tedd vissza!- Suttogtam, ő pedig elnevette magát.

2 órával később.

Összeválogattuk mindent a boltból, ami kellhet a nagy utazásra, azonban feltűnt, hogy Ava és Alex is eltűntek mellőlem. Toltam a bevásárlókocsit, csak azt nem tudtam, hogy merre. Kiabálni nem akartam, szóval csak kerestem őket. Az egyik sorból szándékoztam kifordulni, amikor egy ismerős idegen, neki tolta a saját kocsiját az enyémnek.

-Ó ne haragudj!- Sármos hangja ismét zene volt füleimnek. -Te?- Lepődött meg, a szőke pultos srác. Hirtelen zavarba jött, azt sem tudta mit mondjon. -Örülök, hogy látlak.- Mosolyra húzta ajkait.

-Én is.- Feleltem, szintén mosolyogva.

-Jessica!- Kiabálta nevemet Ava. -Látom már, ott áll!- Mutatott felém, a sor elején álló lány.

-Szóval Jessica!- Tekintetét nem vette le rólam. -Én Joe vagyok.- Mellém lépett egy pillanatra. -Ezt nem volt alkalmam odaadni.- Belenyúlt a zsebébe, és adott egy névjegykártyát. -Mellékállásban masszőr vagyok! Ha lesz kedved dumálni, hívj fel bátran!- Mosolygott, végül a többiekre pillantott, akik nem kicsit megvoltak lepődve. - Sziasztok!- Eltolta a bevásárló kocsiját.

-Ő..ő..?- Nézett a Joe után Ava, majd döbbenten vissza a szemeimbe.

-Most mi van?- Fordultam a kassza felé a cuccokkal, és fél szemmel láttam Alex érzelem mentes arcát.

-Ő volt az a srác a Club-ból?- Faggatott a kíváncsi leányzó.

-Igen ő.- Nulla izgatottsággal feleltem.

-Nagyon jó pasi! És felhívod?- Célzott a névjegykártyára.

-Nős!- Szólt közbe, a mögöttünk álló Alex.

-Nős?- Akadt ki Ava, és én is meglepetten néztem hátra.

-Ott virított a gyűrű az ujján. Loser a csávó!- Elröhögte magát.

-Csak úgy mondod!- Felé fordultam egész testemmel, és csípőre tettem kezeimet.

-Ha nekem nem hiszel, akkor keresd meg, és nézd meg a kezét.- Unottan átnézett rajtam. Tuti csak kitalálta!

Este nyolc után vissza értünk a szállásra, és mindent összepakoltunk a holnapi nagy utazásra. Ava bekapcsolta a Tv-t, majd elment zuhanyozni, Alex pedig kiment addig a szobából az utcára. Nem sokkal később, és én is követtem őt, végül rágyújtottam. Rátámaszkodtam a korlátra, amin szintén támaszkodott Alex, és cigizett.

-Mondd Alex. Neked muszáj belekotnyeleskedni mindenbe? Miért kellene elhinnem, hogy igazat mondtál a gyűrűvel kapcsolatban?-

-Nem kell elhinned.- Flegmázott. -De örülnék, ha békén hagynál már ezzel a témával!- Mondta, és azzal a lendülettel ott is hagyott.