Nehéz

24.

Grace szemszög

Mikor hazaértem gyorsan lezuhanyoztam majd lementem a konyhába. Peter épp a vacsorához tálalt így segítettem neki. Lisa pont akkor érkezett meg így rögtön el is kezdtünk enni.

- Grace, beszéltem a dokival és adott másik időpontot, üzeni, hogy elnézést a kellemetlenségért, de fontos konferencia volt - szólalt meg Peter mire bólintottam.

- Nem gáz, végülis nincs semmi baj, nem vagyok rosszul, így ráér jövő hétig.

- Akkor jó.

- És mi lesz a hétvégi program, úgy hallottam holnap már nem alszol itthon.

- Igen, rögtön Adamhez megyek. Még nem tudom, főzünk, lazítunk, biztosan kitalálunk valamit.

- Örülök, hogy minden rendben veletek törpe.

- Igen, úgy érzem jó úton haladunk.

- De tisztel téged ugye?

- Ha úgy érted, ahogy gondolom, akkor nem tepert le és tett magáévá még, Peter, ne szórakozz már. Ismered őt, a tisztesség mintaképe.

- Oké, te meg az én egyetlen húgocskám vagy, akire vigyáznom kell, biztos akarok lenni abban, hogy jól bánik veled.

- Úgy kezel, mint egy hercegnőt – mosolyodtam el.

- És a suliban minden oké? Meg van már a duett, amit énekeltek azzal a sráccal?

- Igen, az Anastasiaból lesz az At the beginning, ma döntöttük el.

- Az helyes dal, bár inkább Adammel kellene énekelned.

- Nos, arra ezen a sulis előadáson nem sok lehetőség van, de valószínűleg vele fogom gyakorolni, szóval talán még a mi előadásunkban is hallhatjátok.

- Mikor is lesz az előadás?

- Április elején, szóval ráérünk még, viszont azt a zongoradarabot, amit ők akartak nem adom elő, tegnap beszéltem erről Hughval.

- De miért?

- Mert az egy nyomasztó darab és nem akarom senki életkedvét elvenni, helyette mást fogok játszani.

- De mit, egy másik darabot?

- Igen, de az még nem publikus, hogy melyiket.

- Akkor nem is kérdezősködöm.

- És veletek mi újság?- kérdeztem mire egymásra néztek. Peter elmosolyodott majd ismét rám nézett – Oké, mi volt ez a vigyorgás?

- Nos, Lisa és én arra jutottunk, hogy hosszútávon New Yorkban képzeljük el az életünket, így elkezdünk ott lakásokat nézegetni. Tudod Lisának is több lehetősége lesz ott munka szempontjából és én is váltani szeretnék, így már elküldtem pár céghez az önéletrajzomat. Te már gyógyulsz, sőt, nagyon jól vagy ahhoz képest, ahogy indultunk és azt hiszem már nincs is szinte szükséged rám. Így te is eltudod dönteni, mi legyen ezzel a házzal. El is adhatod, kereshetsz magadnak egy lakást, kitalálhatod, hogy itt vagy máshol szeretnél vagy szeretnétek élni.

- Azta, ez azért most meglepett – mosolyodtam el.

- Nem haragszol ugye?- kérdezte aggódva.

- Dehogy – nevettem el magam - Nagyon örülök, boldog vagyok, hogy ilyen komoly ez köztetek, és hogy együtt tervezitek a jövőtöket, csupán, annyira megszoktam, hogy mindig itt vagy nekem.

- Ez később sem fog változni kis csillagom, és különben is, Adam már átvette a helyemet, neked rá már nagyobb szükséged van, mint rám. Tudom, hogy nagyon szeret téged, ahogy te is őt, és még ha kicsit döcögősen is haladtok majd, de ti megcsináljátok, ebben biztos vagyok. Ha pedig egy búvó helyre lenne szükséged, nálunk mindig találsz egy szobát Grace felirattal az ajtaján – mondta mire kacagtam egy jót – Különben is, ez még jó néhány hónap, legalább két – három, amíg találunk megfelelő lakást.