Nehéz

28.

Egész matek óra alatt magam elé bambultam, tollammal játszadoztam. Nem igazán tudtam mit kezdeni magammal, így írtam egy üzenetet Adamnek. Tudtam, hogy neki lyukas órája van most...

„ Tegnap este olyan gyorsan haza mentél, pedig a desszert után kaptál volna még valami finomat..."

Küldés után a táblát figyeltem egészen addig, míg fel nem villant a kijelzőm.

„ Kisasszony, magácskának nem órája van véletlenül? Rossz kislány." - el vigyorodtam, de nem akartam mutatni a nagy vidámságot, így lehajtottam fejem és a hajam az arcomba hullt.

„ A tanár úr szereti a rossz kislányokat? Ha maga osztja a büntetést boldogan állok sorba"

„ Grace... ne csináld ezt, megindult a fantáziám"

„ Ó...„

„ Milyen finomságra utaltál az imént?"

„ Na de tanár úr, ne vonja el a figyelmem a matekról"

„ Grace!!!!!"

„ Este ne akarj korán feküdni, bármikor látogatód érkezhet"

„ Megőrjítesz"

„ Te is engem" - válaszoltam még majd eltettem a telefonomat.

Óra után elkaptam Jeremy grabancát és jeleztem neki, hogy suli után csajos programot tartunk, nem ellenkezett.

Adam szemszög

„ Te is engem"- olvastam utolsó üzenetét és csak vigyorogtam. Lezártam a telefont és épp folytatni akartam a dolgozatok javítását, immár sokkal vidámabban, de akkor lehuppant mellém Annie.

- Jó kedved van?

- Igen - pillantottam rá majd újra a dolgozatra.

- Mi miatt?

- Semmi különös... jól érzem magam.

- A barátnőd hogy van?

- Jól, köszi.

- És hogy alakul a kapcsolat?

- Tökéletesen, vele képzelem el az életemet. Megtaláltam, akit kerestem.

- Hm... biztos ez? - csúsztatta bal kezét combomra mire ránéztem. kaján vigyor terült el arcán majd közelebb hajolt - Adam, fogalmad sincs, mit tudnék neked adni.

- Annie, vedd le rólam a kezed és többet n ismétlődjön ez meg.

- Ugyan már szépfiú, csak mi ketten vagyunk itt.

- Igen a többieknek több eszük volt és kimentek kávézni, bár velük tartottam volna, löktem le combomról kezét majd felálltam.

- Kívánsz engem, tudom, hogy így van éreztem, hogy megremegsz.

- A félelemtől, nem a vágytól - néztem rá fejem rázva - Mondd Annie, hogy vagy képes erre, ennyi tartás sincs benned, hogy elfogadd, nem érdeklődik irántad egy férfi. Te ezt élvezed, hogy elutasítalak, vagy mi?

- Adam, mi baj lehetne abból, ha eljátszadozunk magányos perceinkben?

- Egy, nincsenek magányos perceim, még ha nincs is mindig velem a barátnőm, a gondolataimban ott van. Kettő, szánalmas vagy Annie, röhejes, hogy képes vagy felajánlkozni nekem tudván, hogy van egy nő, akit szeretek, akivel tervezek - néztem rá, mire eddig bájos bár kicsit erőltetett mosolya eltűnt az arcáról és kicsit hisztérikusan nevetett fel.