Nehéz

50.

Grace szemszög

A délelőtt nagy részét azzal töltöttük, hogy szépítkeztünk. Mikor megérkeztünk az esküvő helyszínére, ami egy kastélyszálló volt, először körbe jártunk. Peter és Adam már ott voltak, ezt nyugtáztam mikor megláttam nagybátyám autóját. Megnéztük, hogy áll a kinti készülődés. Mindenki sürgött forgott, a dekoráción az utolsó simításokat végezték, Joan az esküvő szervező mindent kézben tartott így mi felmentünk a lakosztályunkba, ahová megérkezett a többi koszorúslány is, velük most találkoztam először, Lisa barátnői, majd megérkeztek a sminkesek és fodrászok is, kettő –kettő. Mivel az én hajam még göndör volt az esti bál miatt, Lisával azt beszéltük, hogy egy laza konty legyen, néhány kósza göndör hajtinccsel elől, a sminkem kicsit erősebb lett, mint este, de még az ízléses kategória. Jeremyvel folyamatosan üziztünk, hogy mikorra ér ide, de mivel meglepi lesz, hogy ő lesz Mark helyett azt beszéltük, hogy 3 előtt érkezzen, a bevonulásnál. Mikor én már kész voltam, köntösben üldögéltem egy pohár gyümölcslével a kezemben a kanapén és figyeltem, ahogy Lisát sminkelik. Közben a többi koszorúslánnyal beszélgettem, ők akkor tudták meg, hogy én leszek az énekes is ma így kérték, hogy rá hangolódásképpen énekelgessünk, így kikerestem a telómon pár zenei alapot és arra vokáloztunk, ami néha egészen viccesen hangzott. Délben felvettem a ruhát, mert akkorra vártuk Lisa szüleit, nem akartam köntösben várni őket.

Fél egykor kopogtak, az egyik koszorúslány nyitott ajtót, majd ahogy beléptek egyértelmű volt, hogy ők lesznek a szülők. Lisa rögtön felugrott és odaszaladt hozzájuk, még nem volt rajta a ruha.

Miután a nagy bemutatkozások lezajlottak átmentek Peterékhez, mi pedig egyeztettünk Joannal és néha én leszaladtam megnézni a folyamatot egy-egy kérdésnél.

Kettő elmúlt mikor Lisa anyukája hozzánk ült be, az apja pedig Peterékhez.

- Ki az a helyes fiú Peterrel?

- Adam?- kérdezte Lisa mire ránéztem.

- Igen, nagyon jóképű.

- Ő Peter tanúja és Grace exbarátja.

- Exbarát? Drágám, hova tetted a szemed, mi romlott el? – nézett elképedve rám.

- Ó, ez egy rendkívül hosszú, bonyolult és szomorú sztori, nem esküvőre való – mondtam mire Lisa bólintott.

- Így van, ma mindenki boldog és örül, nem sírunk.

- Hm, hát jól van. De ezek szerint nem zavar, ha táncolok vele ugye?

- Anya—akadt ki Lisa.

- Nem, nem zavar – nevettem el magam.

- Tényleg jóképű fiú, az ilyen helyzeteket kikell használni, ritkán van esélyem ilyen férfival táncolni – lelkesedett be Miranda mire Lisa fejét fogta mi többiek meg csak nevettünk.

Az idő gyorsan telt, fél háromkor mindannyiunkon elvégezték az utolsó simításokat, hajtű a helyén, smink igazítások, ruha és egyéb kiegészítők felkerülése. Lisának segítettünk a fátyolt felvenni és megigazgatni majd megérkezett Josh, az apuka is. Mindenki el volt ájulva Lisától és való igaz, még az én szemeim is könnybe lábadtak. Gyönyörű volt. A ruha tökéletesen állt rajta, a fátyollal pedig csak még tökéletesebb lett.

- Izgulsz?- kérdeztem halkan mire megfogta a kezem.

- Nagyon. Jól teszem, ugye?

- Ez nem kérdés. Peter... annyira szeret téged, olyan boldogok lesztek együtt, alig várom már, hogy gyereketek legyen, Peter csodás férj és apa lesz, ez biztos. Ne legyenek kétségeid – öleltem meg óvatosan.