Nehéz

35.

Grace szemszög

A hét elég gyorsan eltelt. A nyomozók nem vesztegették az időt, gyorsan továbbították az ügyet és az ügyészség vádat emelt Jack ellen, mint kiskorú ellen, pénteken pedig megkaptam az idézést a tárgyalásra, ami zárt ajtók mögött fog lezajlani, így csak a vádlott, a sértett, a jogi képviselőik lesznek jelen. Jack apja odáig eljutott, hogy nem az esküdtszék dönt az amúgy egyértelmű bűnösségéről, hanem a bíró maga. Nem tudom, miért hiszi, hogy így jobban jár, talán a kisebb nyilvánosság érdekében tette, jó is az, ha az embernek messzire elér a keze. A tárgyalás pont az előadást megelőző nap lesz, így még van másfél hetem addig.

A hétvégét New Yorkban töltjük. Peter és Lisa megmutatja a lakásukat, ami már elkészült. Adam nem örült a kiruccanásomnak, ő szerette volna velem tölteni a hétvégét, aztán össze is vesztünk kicsit, mert azt mondtam nincs értelme, hisz nem tudok vele mit kezdeni. Ezen kiborult, így utólag jobban bele gondolva persze megértem őt, de nem tudok mit kezdeni vele. Miután a sulival már nem kell törődnöm már reggel elindultunk.

A lakás az eszméletlen jó lett. Képeket a kezdő állapotról láttam, Lisa mutatott, de kész verziót még nem láttam. Kétszintes lakás, a belvárosban, nagyon menő. A földszinten van egy nagy nappali, ahonnan a kilátás eszméletlen jó, pont a Central Parkra, este gyönyörű lehet. A nappalin kívül van egy vendég háló, konyha és fürdőszoba, míg az emeleten egy dolgozó szoba, egy nagyobb és kettő kisebb háló. A nagy hálóhoz saját fürdő tartozik az Peterék hálószobája. Az emeleten, van még egy kis fürdőszoba ahol csak zuhanykabin van, a lentiben van kád is. Ahogy körbejártam a lakást el voltam ámulva, a berendezés is tökéletes, kicsit minimalista, főleg földszínek vegyítve. Hozzám is hasonló áll közel.

Én a lenti vendég hálót foglaltam el, lepakoltam majd kiültem a nappaliba a laptopommal és keresgélni kezdtem. Nem kellett sokáig keresnem, elég hamar megtaláltam azt, amire szükségem van, majd felhívtam és bár meglepődött az SOS megkeresésen, de azt mondta menjek el hozzá négy órára. Gyorsan lezuhanyoztam majd felöltöztem és hívtam egy taxit.

Peter és Lisa épp a nappaliban vihorásztak mikor a táskámat vállamra véve megálltam előttük.

- Te készülsz valahová?

- Igen, van egy kis elintézni valóm.

- De hová mész?

- Majd elmondom, ha haza értem, nincs messze az úti célom.

- Jól van, elviszlek.

- Nem kell, hívtam egy taxit. Bízzatok bennem, kb. hatra haza érek – mondtam mire egymásra néztek majd rám és bólintottak.

- Jól van, de vigyázz magadra kérlek.

- Úgy lesz, ne aggódjatok. Sietek haza – intettem nekik majd elhagytam a lakást. A földszintre leérve kabátomat összehúztam és úgy hagytam el az épületet. A taxi már várt rám így csak beszálltam és a címet lediktálva hátra dőltem.

Mikor az épülethez megérkeztem kicsit remegtem, ahogy bementem, de tudtam, hogy ezt megkell tennem. Az ajtóhoz érve csöngettem majd kopogást hallottam és kinyílt az ajtó. Egy fiatal srác nyitott ajtót.

- Helló, miben segíthetek? – mosolygott rám.

- Ó, helló, én dr. Jessica Nelsont keresem – néztem rá fel mire bólintott – Négyre van hozzá időpontom.

- Ó igen, említett valamit, gyere be. Ötkor kezdődik a rendelése, ezért van még zárva az ajtó.

- Értem.

- Máris szólok neki, egy pillanat és jövök – indult el majd visszafordult és elém lépett – Ne haragudj, mi is a neved?

- Grace Wilson.