𝐡𝐚𝐭𝐯𝐚𝐧𝐧𝐲𝐨𝐥𝐜𝐚𝐝𝐢𝐤

3.5K 140 3
                                    

De nagyon messze van az a suli és anyáékat se hagyomitt szívesen

- Hol van?
- Boston.
- A Berklee? – dülledtek ki a szemei.
- Igen. – néztem rá meglepetten mikor nagy szemekkel feltette ezt a kérdést.
- Én is oda tervezek menni. – vette le rólam a szemét és a tükörképét bámulta.
- Tényleg? – hirtelen hatalmas öröm kerített hatalmába és legszívesebben ráugrottam volna miközben kiölelem belőle a lelkét.
- Hát. Lehet nem érné meg. Zenére akartam menni, de a többi jelentkező simán beelőzne.
- Ez hülyeség. Neked nagyon is jó hangod van és a hangszerekhez is értesz.
- Ahogy neked is. – nézett mélyen a szemembe.
- De nekem még van mit csiszolni rajta, ezért megyek oda. Vagyis... szeretnék.
- Menjünk együtt. – dobja fel az ötletet, amitől megállt a kezem miközben épp a kezét kentem be.
- Őő. Igen. Jó ötlet. Te is veszel ki egy albérletet, meg én is. Aztán reggelente meg majd mehetünk... együtt.
- Úgy értettem... Mindegy. – húzza el tőlem a kezét és elhagyta a fürdőszobát. Összezavarodva ültem le a wc tetejére és az előbbieken gondolkodtam. Biztos jó ötlet ez? Megrázva a fejem mentem vissza a szobába, ahol már csak Lara volt.
- Hát a többiek?
- Avery hazament a fiúk meg visszamentek táncolni. Vagy inni. Vagy mindkettő.
- Ja, értem.
- Mivan azzal az idegbeteggel? – kérdezte miközben összehajtotta a plédet.
- Azt akarja, hogy menjünk együtt a Berklee- re. – néztem magam elé még mindig fel nem fogva, hogy ő ezt szeretné.
- Aztán?
- Azt mondtam, hogy külön albérletbe menjünk és reggelente meg együtt a suliba. – hát ez eléggé hülyén hangzott mikor kimondtam ugyanis Lara elnevette magát.
- Reménytelenek vagytok. Mindketten. – nézett rám lesajnálóan. – Inkább vegyetek ki közös albérletet.
- Nem. – vágtam rá egyből.
- Hát jólvan. – sétált el mellettem, megveregette a vállam és elhagyta a szobát. Kis idő után visszatértem a nappaliba. Vagyis léptem volna be mikor kiszúrtam Joaquin- t és Felix- et. Mosolyogva indultam meg, de egyből meg is álltam. Felix kivette Joaquin kezéből a poharat, eldobta azt, ami valakinek a lába mellett landolt. Egyik kezével megragadta a fiú derekát és közelebb húzta magához, a másik kezével pedig arcán simított végig és közelebb hajolva hozzá... megcsókolta. Megcsókolta! Tátott szájjal néztem őket és majd' kiugrottam a bőrömből.
- Hű. – hallottam meg egy hangot magam mellett és ugrottam egyet. Miért ijeszteget engem mindenki állandóan?
- Nem hiszem el. – néztem vissza rájuk. Ajkuk elvált egymástól és csak mosolyogva néztek egymásra.
- Erre kellett heteket várnom, te jó ég. – tette csípőre a kezét Darren közben meg úgy mosolygott mint a tejbetök.
- Nekem mondod.
- Mi meg majd szinglibe toljuk. – karolta át a vállam én meg röhögve felnéztem rá.
- Büszke szingliként. – karoltam át a derekát
- Pláne. – nevetett fel ő is. Ott álltunk a bulizó tömeg mellett, mint a biztonságiőrök. Végignéztem az embereken, akik éppen a fiatalságukat élvezték ki mikor a szoba másik sarkában észrevettem, hogy valaki nagyon néz. Kicsit hunyorítottam mikor kirajzolódott Joshua teste. Szeme csak úgy szórta a szikrákat a mellettem álló fiúra. Felnéztem Darren- re, aki szerencsére észre se vette az őt méregető fiút ezért gyorsan visszanéztem Joshua- ra, aki mikor meglátta, hogy nézem elfordult odanyúlt valakiért, magához húzta majd lazán megcsókolta. Hát ez most pofán ütött. Sokkolva álltam és a karom is szépen lassan lecsúszott a mellettem álló derekáról. Darren lenézett rám, mint aki megérezte, hogy valami baj van. A szám tátva maradt ő pedig próbálta bemérni, hogy mit nézek ennyire majd ő is elemelte a vállamról a kezét és a méterekkel előttünk álló csókolózó párt figyelte. Felém fordult, majd vissza a párra aztán megint felém és a fülemhez hajolt.
- Most lehet, hogy ez sokkolni fog, de kérlek ne haragudj meg és ne akadj ki. – mondta én pedig idétlenül néztem rá, mikor hirtelen ajkait enyémnek nyomta. Kellemes érzés volt és ajkai is kellően puhák voltak, viszont egyáltalán nem kapott el a bizsergő érzés. Kezeimmel hozzáértem puha arcához és közelebb húztam magamhoz ő pedig derekamon pihenő kezeivel szintén közelebb húzott magához. Hosszú percekig csak faltuk egymás ajkát majd levegőhiányban válltunk el egymástól. Homlokát enyémnek döntötte miközben éreztem meleg lehelletét ajkaimon. Csak elmosolyodott majd mindketten észrevettük szemünk sarkából, hogy valaki sietősen felénk halad. Odakaptuk a fejünket és Joshua szedte a lábait majd a fejére nézve csak annyit láttunk, hogy forr a dühben. Beálltam Darren elé és ekkor megtorpant.
- Mi a fasz! – ordította el magát, de nem volt hangosabb, mint a zene így csak a közelben lévők kapták fel a fejüket.
- Mivan? – kérdeztem tőle a lehető legnyugodtabb hangon.
- Mi. A. Fasz? – ismételte magát. – Hogy merted megcsókolni? – nézett a fejem fölé a mögöttem lévő fiúra.

Felelsz vagy Mersz? [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now