39. Innie... mi a baj?

592 44 8
                                    


🪷

- Nem akarom, hogy fájjon neked - ingatta a fejét, rásimítva forrón izzó orcámra. - Azt akarom, hogy sose felejtsd el ezt az estét... - pusmogta, miközben csigalassan befelé kezdett nyomulni szűk mézesbödönömben.

Nem tudom, hogy a figyelmessége, vagy a  behatolás közbeni beszélgetés hozta meg végül a gyümölcsét, mindenesetre nem éltem meg fájdalmas folyamatként az egészet, pedig a férfiassága sokkal vaskosabb, mint egy-egy ujj.

Annyi volt, hogy egy rövid ideig éreztem azt a bizonyos feszítő érzést hátsó felemben, ami aztán természetesen alábbhagyott, s már az a mennyei telítettségérzet maradt meg bennem.

- Minden oké? - érdeklődött elhaló lélegzettel Hyunjin, mikor már sikeresen szinte tövig nyomta magát bennem.

- Persze - fújtam ki a tüdőmben tartott levegőmet. - Csókolj meg! - kértem.

Hyunjin kezeivel megtámaszkodott háton fekvő valóm mellett, gondosan ügyelve arra, nehogy véletlenül megnyomja a hasamat. Ebben az állapotban sajnos nem feküdhetett rám, akármennyire is szenvedélyesebb lett volna szorosan egymáshoz simulva lépni át a gyönyör kapuját. Persze ez nem éppen lehetett neki a legkényelmesebb pozitúra, ugyanis támaszként használt karjain szinte azonnal kidagadtak az erei, de még mindezek ellenére is kérésemnek eleget téve lehajolt hozzám, hogy egy érzelmes csókban részesítsen. Csók közben lassan elkezdte mozgatni a csípőjét is, így az engem ért ingerek miatt kénytelen voltam belenyögni a csókunkba. Láttam rajta, hogy nem kényelmes neki, és az igazat megvallva nekem sem volt az, mert fájt a hátam, de ez most valahogy egyikünket sem érdekelt. Csak az lebegett a szemünk előtt, hogy zavartalanul egymáséi lehessünk.

- Ez így jó? Csináljam lassabban vagy gyorsabban? - kérdezgetett közben Hyunjin, adva egy finom puszit az ajkaim után az elhanyagolt nyakamra is.

- Egy kicsit gyorsíts... - lihegtem.

Hyunjin eleget téve utasításomnak, ezúttal sokkalta gyorsabban kezdte mozgatni a csípőjét, mégis egyidejűleg tartva azt az érzéki vonalat a szeretkezésükben. Kínomban Hyunjin mellettem támaszkodó karjait markolásztam, miközben éreztem magamon a közelgő kielégülés jeleit.

- Hyu..., én mindjárt... - akartam neki jelezni, hogy számomra itt a vég, Hyunjin azonban ekkor kétségbeesetten az ajkaim után kapott, hogy egy heves csók kíséretében lépjem át az orgazmus kapuját.

Legszívesebben torkom szakadtából sikítottam volna az élvezettől, viszont vissza kellett fognom magam, hiszen a többiek mindössze egy szobával arrébb tartózkodnak. Hátam ívbe feszült, péniszkém pedig szökőkútként kezdte magából kilövellni a ragacsos nedűt, amiből jutott mindenhova; a takaróra, rám, de még Hyunjinra is, aki pár erőteljesebb lökés után egy férfias morgást követően hanyatlott le mellém az ágyra.

Az orgazmust követően másodpercekig csak lihegtünk, ziháltunk, illetve levegő után kapkodtunk, majd a másik felé fordítva a fejünket kiszámított szinkronban tört ki belőlünk a jóízű kacagás.

- Annyira jó volt, Bok - nevetett Hyunjin, s nem kerülte el a figyelmemet, hogy továbbra is Yongboknak szólított, ami eddig abszolút nem volt rá jellemző. Szex után mindig újra Felixnek hívott. - Még annak ellenére is, hogy majd kiugrott a vállam, olyan kurva kényelmetlen volt.

- Nekem is fájt közben a hátam, nehogy azt hidd, hogy nem! - csaptam rá játékosan a férfi mellkasára. - De most komolyan; én nagyon élveztem. Annyira gyöngéd volt az egész... pont mint régen. - halkult el a hangom.

- Én is így éreztem - nyomott egy finom puszit a homlokomra Hyunjin, s felülve az ágyon lehámozta farkáról a telelőtt óvszert, majd kötve rá egy csomót az ágy mellé hajította azt. - Örülök, hogy most nem menekülsz el orgazmus után, mint a két legutolsó alkalommal. - jegyezte meg, visszafekve mellém.

~ lotus | hyunlix✔️Where stories live. Discover now