+ [ 2 fejezet 4 része ]

338 29 12
                                    


~~~

- Faszom Lix, nem akartam veled így beszélni.. - harapta be az alsó ajkát Hyunjin, s bár nem mertem a szemébe nézni, azt éreztem rajta, hogy nagyon bánja a viselkedését. - Ne haragudj. De azt azért be kell látnod, hogy nonszensz az amiket itt mondtál. Anyám imád minket, sosem tenne velünk ilyet, ezt hidd el nekem, jó? Tűzbe tenném érte a kezem.

- Tudom Hyunjin, bocsáss meg. Én sem gondoltam komolyan azt amit mondtam. Szeretem anyukádat, Hyunjin, tudom én is hogy nem tenne ilyet, csak értsd meg, egyszerűen annyira feszült vagyok ettől a helyzettől, hogy már baromságokat kezdek beképzelni... - motyogtam, őszinte szívvel szánva-bánva a vádaskodásomat. Talán gondolkoznom kéne mielőtt valami efféle ostobaság elhagyja a számat. 

- Gyere ide - vont bele egy szoros ölelésbe Hyunjin, s nyomott egy apró puszit a hajamba, miközben lágyan ringatott a karjai közt. - Ahhjj te. Nincsen semmi baj, meg kell nyugodnunk, oké baba? Tudod jól, hogy eddig még nem akadt olyan helyzet, amit együtt ne tudtunk volna megoldani. Ezt is megoldjuk, akármi is lesz - pusmogta. - Én vigyázok rátok. Mindig.

- Tudom - motyogtam bele a férjem mellkasába. - Szeretlek, maci.

- Én is szeretlek téged, szívem - mondta vissza azonnal.

Ezek után hosszú másodpercekig csend állt be köztünk, persze nem amolyan kínos fajta, hanem sokkalta inkább megnyugvást keltő.

Hyunjin perceken keresztül csak szeretetteljesen dörzsölgette a hátacskámat puha tenyerével, én pedig teljesen ellazulva szuszogtam bele a férjem férfias mellkasába, megkönnyebbülve amiatt is, hogy nem haragszik rám az előbbiekért. A simogatást azonban nem sokkal később felváltotta egy nyálas csók, ami szemérmetlenül landolt a nyakamon, nekem pedig egyből felpezsdült a vérem.

- Még... - kértem szinte alig hallhatóan, hiszen elképesztően jól esett a gyengédség egy ilyen stresszes szituáció után. Igyekeztem megfeledkezni erről az egész gyámügyes hercehurcáról is, s csak Hyunjin finom csókjaira koncentrálni.

Hyunjin elégedetten elvigyorodva folytatta tovább a nyakam apró puszikkal való kényeztetését, én pedig csak eltátott párnácskákkal élveztem a férjem csókjait.

Hyunjin óvatosan a mellkasomra helyezte a mancsát, s lenyomott az ágyra, majd nemes egyszerűséggel fölém hengeredett. Hihetetlen, de közel hét év együttlét után egy-egy ilyen cselekedete még mindig képes felébreszteni a gyomromban lakózó pillangókat úgy, mint a legelső alkalmunk kapcsán. A szikra sosem látszik kialudni, ugyanis folyamatosan égve tartjuk.

- Imádom a bőrödet. Olyan mint a selyem - duruzsolta bele a nyakamba Hyunjin, miközben szeretetteljesen szívni kezdte egy neki tetsző ponton az elmondása alapján selymes bőrömet, mire halk, ám férjem számára annál hallhatóbb és érzékibb nyöszörgésbe kezdtem alatta. - Baszki baba, fogd vissza a hangod! Nemhogy felkelnek a gyerekek - szólt rám, mikor elfeledkezve magamról egyre hangosabbá váltam a forró csókjai miatt.

- Akkor hallgattass el bébi azzal a szexi száddal - pimaszkodtam, Hyunjin pedig erre azonnal az ajkaim után kapott, hogy egy szenvedélyes, vad csókban forrjunk össze egymással.

A férjem a húsos puháival széthúzta az enyémeket, majd akaratosan áttuszkolta a  recés nyelvét a szájüregembe, amire én többször is az alfám agyát húzva rászívtam az ízlelőszervére, ezt pedig ő csak visszafogott morgásokkal fogadta, hiszen a házunkban lévő négy gyermek miatt vissza kellett fognunk magunkat valamennyire. Közben Hyunjin elkezdte rólam lefelé ráncigálni a lenge anyagú pizsamafelsőmet, ami ellen ezúttal nem protestáltam, hanem a karjaimat megemelve az alfám segítségére váltam, hogy a zavaró textília mihamarabb lekerülhessen rólam.

~ lotus | hyunlix✔️Where stories live. Discover now